Nem lesz népszavazás az EU-alkotmányról

Magyarországon nem lesz népszavazás a nemrég jóvá hagyott EU alkotmányról - jelentette ki Kovács László külügyminiszter Brüsszelben. Az uniós tagországoknak két év áll rendelkezésére, hogy egyenként is megerősítsék a dokumentumot, amelyet külügyminisztereik és miniszterelnökeik írnak majd alá ez év őszén Rómában. Az egyes országok maguk döntenek arról, hogy népszavazás, vagy a parlament erősítse meg az Európai Unió alkotmányát, Magyarországon az Országgyűlés dönt majd a dokumentum elfogadásáról.

Nincs ok a népszavazásra

Magyarország semmilyen okot nem lát arra, hogy népszavazással döntsön az EU nemrég jóváhagyott alkotmányos szerződésének megerősítéséről - jelentette ki hétfőn Brüsszelben a külügyminiszter.

Kovács László azzal összefüggésben beszélt erről, hogy az EU miniszteri tanácsának ülésén a tagállamok megerősítették azt a döntést, amely szerint a szerződést október 29-én Rómában fogják aláírni.

A csatlakozási szerződéshez hasonlóan az alkotmányt is a miniszterelnökök és a külügyminiszterek írják majd alá. A tagországonkénti megerősítési folyamatra két év áll rendelkezésre, így a szerződés elvileg 2006. november 1-jén életbe léphet. A tagországok állam- és kormányfői a június 17-18-i csúcstalálkozójukon hagyták jóvá az EU első alkotmányos szerződését, amely egyetlen keretbe foglalja az unió úgynevezett elsődleges jogát.

Hatályba lépésének az a feltétele, hogy mind a 25 országban megerősítsék, akár parlamenti úton, akár népszavazással. Mindegyik tagállam maga dönt arról, melyik módszert választja. A huszonötök közül eddig Nagy-Britanniáról, Spanyolországról, Portugáliáról, Írországról, Dániáról, a Benelux-országokról, valamint Lengyelországról lehet tudni, hogy nagy valószínűséggel vagy biztosan népszavazással döntenek. A többi országban ez parlamenti eljárással történik, vagy még nem született döntés a
megerősítés módjáról.