Népszavazást tartanak 2005 második felében Franciaországban az európai alkotmány ratifikálásáról - jelentette be szerdán Jacques Chirac francia köztársasági elnök a nemzeti ünnep alkalmából adott hagyományos tévéinterjúban. "Bízom a franciákban, hogy nem utasítják el a ratifikálást, bízom abban, hogy alkalmasak részt venni a jövőjükről szóló igazi vitában" - mondta.
Chirac örömtelinek nevezte, hogy Franciaországban újra elindult a gazdasági növekedés az európai átlagnál nagyobb ütemben. Közölte, növelni kell az Európai Központi Bank szerepét, feladatát nem lehet csak az infláció féken tartására korlátozni. Ennek kapcsán megemlítette az amerikai központi bankot, amely Alan Greenspan irányítása alatt "nem késlekedik határozott intézkedéseket hozni, amikor az a gazdaság fellendítéséhez szükséges".
Az elnök szeretné, ha tovább enyhítenének a 35 órás munkahetet rögzítő törvényen, ami a francia szocialista kormányok egyik fő törekvése volt. Chirac szerint a törvényes munkaidő továbbra is 35 óra marad, de nagyobb szabadságot kell adni azoknak, akik "többet akarnak dolgozni, hogy többet keressenek, és nagyobb szabadságot a munkaadóknak is, hogy jobban alkalmazkodhassanak a piac igényeihez."
Jacques Chirac védelmébe vette a feltűnő vallási jelek iskolai tilalmáról rendelkező törvényt, amelyet egyes iszlám országok az ötmillió franciaországi muzulmánnal szembeni diszkriminációnak tekintenek. Az elnök egyúttal kijelentette, erősíteni kell az ország területén élő etnikai kisebbségek, köztük az afrikaiak és arabok integrációját. Sajnálatosnak nevezte azt a múlt pénteki esetet, amely egész Franciaországot felháborította: egy fiatal nő azt állította, hogy arab és afrikai fiatalemberek támadták meg egy külvárosi vonaton, mert zsidónak nézték, kedden azonban a rendőrségnek bevallotta, hogy az egészet csak kitalálta. Az elnök szerint a "manipulátort" meg kell büntetni, de hozzátette, hogy ez a csalás annak a rossz franciaországi légkörnek a következménye, amelyben elszaporodtak a rasszista és antiszemita cselekmények.
Elesett egy lovas az elnök előtt
A július 14-i párizsi katonai díszszemlén az idén Nagy-Britannia volt a díszvendég az antant-szerződés létrejöttének 100. évfordulóján. A brit királyi lovasság több egysége együtt vonult fel a francia alakulatokkal, és a parádé végén a brit királyi légierő kilenc Red Arrows típusú harci gépe tartott légi bemutatót.
A másfél órás díszszemlén összesen 3936 katona vonult el a Champs-Élysées-n Chirac elnök, a francia kormány tagjai, valamint Geoff Hoon brit védelmi miniszter előtt. A gyalogos felvonulást a szokásoknak megfelelően a katonai iskolások és a köztársasági gárda egységei kezdték, és az idegenlégió fejezte be. Hatvannégy repülőgép, 31 helikopter, 51 egység, 305 gépjármű, 83 rendőrmotor, 310 ló és 350 katonazenész vett részt a parádén. Az egyetlen kellemetlenséget a köztársasági gárda egyik lovasa okozta, aki az elnöki tribün előtt esett le a lováról. Az állat feltehetően a helikopterek zajától bokrosodott meg.
Tiltott parkolás és nem ajánlott táskák
Párizs központját lezárták a ceremónia idejére. A párizsi prefektúra a Champs-Élysées körüli széles körben megtiltotta gépkocsik parkolását, és figyelmeztette a nézőket, hogy lehetőleg táskák nélkül menjenek el megnézni a parádét. Két évvel ezelőtt ugyanis egy szélsőjobboldali aktivista próbált merényletet elkövetni Chirac elnök ellen.
Nem sokkal a díszszemle befejezése után Michéle Alliot-Marie francia védelmi miniszter a France 2 közszolgálati tévében elmondta, hogy két évvel ezelőtt a francia hadsereg helikoptereinek és harci repülőgépeinek 50 százaléka használhatatlan volt alkatrészhiány miatt, ma már az ország hadi eszközeinek 65 százaléka harcra kész. "Szükség van a felfejlődésre, mert egyre feszültebb időket élünk" - mondta a miniszter.