Aldo Morót, az Olasz Kereszténydemokrata Párt egykori vezetőjét, kormányfőt, 1978. március 16-án rabolták el a Vörös Brigádok terrorszervezet tagjai. A politikus gépkocsiját feltartóztatták, testőreit megölték, majd magát Morót is meggyilkolták több hétig tartó fogva tartás után.
Az olasz parlamentnek az elmúlt évtizedekben végrehajtott merényleteket vizsgáló bizottsága csütörtökre virradó éjjel hallgatta meg Rosario Priore bírót, akihez annak idején az ügy tartozott. Ő mesélte el a honatyáknak, hogy néhány héttel ezelőtt kapott egy levelet Franco Trittótól, aki a hetvenes években Aldo Moro tanársegédje és barátja volt a Római Egyetemen, ahol a politikus tanított.
Tritto visszaemlékszik arra, hogy nem sokkal Moro elrablása előtt a kereszténydemokrata politikushoz az egyetem folyosóján odalépett egy huszonöt éves orosz fiatalember, aki kitűnően beszélt olaszul. Ösztöndíjasként mutatkozott be, Szergej Szokolov néven. Onnantól kezdve viszonylag jó kapcsolat alakult ki az ifjú és Moro között, annyira, hogy ez utóbbi meghívta Szokolovot az új kormány beiktatási ünnepségére.
Trittónak gyanús volt Szokolov különös magatartása. Egyszer például azt kérdezte tőle a szovjet ösztöndíjas: szokott-e egy autóban utazni Moróval. Aziránt is érdeklődött, hogy a politikus mellett lévő személyek a testőrök-e vagy sem. Tritto azt javasolta Morónak, hogy próbáljanak érdeklődni a római szovjet nagykövetségen a fiatalember kilétéről, de a kereszténydemokrata vezető azt felelte: "Fölösleges, azok ott mind kémek."
Szergej Szokolov a Moro elrablása előtti napokban nyomtalanul eltűnt, és csak később dolgozott Rómában a TASZSZ szovjet hírügynökség tudósítójaként 1981 és 1984 között.
A Mitrohin-akták olaszországi fejezeteiben Szergej Szokolov mint a KGB volt ügynöke szerepel.
(MTI)