A híradások szerint a Boszniában és Koszovóban bevetett csökkent sugárzású uránt tartalmazó lövedékek halállal végződő leukémiás megbetegedéseket okoztak. Az igazgató főorvos elmondta, hogy a lövedékeknél alkalmazott szegényített urán a 235-ös sugárzó izotópból legalább tízszer kevesebbet tartalmaz, mint a természetes urán. "Az uránburkot azért használják, mert magas hőmérsékleten minden fémet megolvaszt, és így az azzal bevont lövedék a páncélon is áthatol" - mondta Köteles György.
Szerte a világon végeznek epidemiológiai felméréseket az uránbányászoknál, és még közöttük sem emelkedett meg a fehérvérűségben szenvedők száma. A tüdőrák ugyan gyakoribb, mint a lakossági átlagnál, de azt sem az urán, hanem az uránból származó radon gázok okozzák. "Az uránról viszont ismert, hogy mint kémiai anyag önmagában mérgező, és vesebetegségeket okoz" - mondta. Közölte azonban azt is: a nehézfémekről tudható, hogy esetleg közrejátszhatnak rosszindulatú folyamatok elindításában a szervezetben. Az OSSKI igazgatója egy átfogó vizsgálatot mindenképpen szükségesnek tart. "Ha egyszer ilyen gond felmerül a társadalomban, akkor a tudománynak kötelessége, hogy ezt a kérdést megválaszolja" - mondta.
Henri Delolme orvos tábornok, a francia hadsereg egészségügyi aligazgatója a Le Monde pénteki számában elemezte az Öböl-szindróma, majd az újabban Balkán-tünetegyüttes néven ismertté vált
megbetegedéseket: "Az Öböl-háborúban és a Balkánon bevetett fegyverekben használt gyengített uránium igen alacsony radioaktivitású, kémiai mérgező hatása azonban nagyon magas, és apró részecskéi az emberi szervezetbe beépülve súlyos egészségügyi kockázatokat idézhetnek elő"- mondta. A gyengített urániumtöltetek radioaktivitása az átlagnál alacsonyabb, mivel az alfa sugárzásból származik, amely gyengébb a természetes radioaktív sugárzásnál is, mérgező hatása azonban vegyi jellegű, azaz olyan, mint minden nehézfémé. A gyengített urán a világ legnehezebb és legsűrűbb fémje, ettől olyan hatékony a harcászatban, gazdasági értéke azonban alacsony, s ez magyarázza, hogy tömeges alkalmazása mellett döntöttek a hadiipari és katonai vezérkaroknál. Delolme szerint a gyengített urán két jellemzője miatt jelent komoly egészségügyi kockázatot. Egyfelől amiatt, hogy az uránium a vérerekkel ellátott részeken rá tud épülni az emberi csontvázra, beágyazódik a mirigyes nyirokcsomókba és a májba. Másrészt az ezzel bevont lövedékek becsapódásuk idején nagyon finom részecskékből álló permetben párolognak szét, melyet a célzott terület környékének népessége belélegezhet. Az Öböl- és Balkán-szindrómával összefüggésben ezt az utóbbi hipotézist tekintik a legvalószínűbbnek.
A legveszélyesebb zóna tehát azoknak a harckocsiknak a közvetlen környéke, melyeket gyengítetturánium-lövedékek találtak el. Amikor az uránium bekerül a szervezetbe, apró, fel nem oldódó tűcskék formájában elárasztja a tüdőt vagy a vesét, és jelentős károsodásokat okozhat.
A gyengített urán alkalmazásáról először 1993-ban az Army Times - az amerikai szárazföldi erők lapja tett említést. Ez a a lap adta hírül egy kongresszusi vizsgálat jegyzőkönyve alapján azt is, hogy a Sivatagi Vihar hadműveletben életét vesztett 148 amerikai katona közül 34 "baráti" harci eszközök csapásának esett áldozatul. A saját fegyverektől elesett amerikaiak közül 15-öt ért gyengítetturánium-lövedék. Összesen mintegy 30 amerikai harckocsit - Abrams és Bradley páncélost - lyukasztottak át a mérgező fegyverek. Az idézett kongresszusi tanulmány már akkor elismerte, hogy előre nem felbecsülhető, hány amerikai katona életét fogják a következő években kioltani a harckocsijukba becsapódott gyengítetturánium-fegyverből származó apró részecskék.
(MTI)