Kostunica a hét végi újvidéki Magyar Szó című napilapnak adott interjújában emlékeztet arra, már a vajdasági magyarság képviselőivel két hónapja Belgrádban folytatott tárgyalássorozat során megállapították, hogy történtek nacionalista jellegű kilengések a magyarok ellen. A kormányfő ugyanakkor meggyőződését fejezi ki, hogy a kilengések tévesen és rosszindulatúan atrocitásoknak lettek minősítve.
"Itt egy sor olyan egyedi esetről van szó, amellyel szembe kell nézni, és fel kell ellenük lépni, de ezek az esetek semmiképp sem veszélyeztethetik a békés együttélést Vajdaságban" - mondja a miniszterelnök. Szerinte hasonló jellegű összetűzésekre volt példa a múltban is, de akkoriban nem volt "mindenható" az elektronikus sajtó, így ezeket az eseteket nem is lehetett valós arányainál nagyobb mértékben feltüntetni.
Kostunica szerint egyes politikusok is túlzásokba esnek. "A tényekkel szembesülni kell, de csak a valós tényekkel. Hangsúlyozom ezt többek között azért, mert például Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának képviselője közelmúltbeli szerbiai látogatása során több olyan kijelentést is tett, amely egyszerűen nem felel meg a valóságnak" - mondja a kormányfő.
A Magyar Szó emlékezteti a miniszterelnököt Kovács László magyar külügyminiszter felvetetésére, miszerint Szerbia-Montenegró közeledését az EU-hoz attól kell függővé tenni, hogy az ország mit tesz a vajdasági magyarokat érő támadások leállítása érdekében. Kostunica szerint ennek a feltételnek akkor lenne értelme, ha valóban atrocitásokról lenne szó.
"Itt azonban az a probléma, hogy valamit attól tesznek függővé, ami nincs, ami nem létezik, ez pedig mély meggyőződésem szerint csakis ronthat Magyarország és Szerbia-Montenegró kapcsolatain" - mondja Kostunica. Rámutat arra, hogy Szerbia jogosan internacionalizálhatta volna a kedvezménytörvényt, de épp a jó kapcsolatok megőrzése érdekében ezt nem tette.
"Ha most internacionalizálni akarnak egy olyan kérdést, az atrocitást, ami nem létezik, akkor arra Belgrád biztosan reagálni fog" - figyelmeztet a kormányfő. Megemlíti, hogy egyes magyarországi politikusok korábban különböző ötletekkel hozakodtak elő vajdasági látogatásaik során, hogy miként kellene megoldani a dolgokat a Vajdaságban, megemlítve még a határváltoztatás kérdését, azaz Trianont is.
"Az ilyen nyilatkozatokat Belgrád jogosan intenacionalizálhatná, mivel a más országok belügyeibe való beavatkozás bizonyos elemeit tartalmazzák" - szögezi le a kormányfő, aki szerint kormánya teljes mértékben elutasítja a határok bármilyen módosításának akár a felvetését is.
Kostunica a probléma megoldása véget párbeszédet javasol Budapestnek, amelynek egyik formája az államközi kisebbségvédelmi egyezmény lenne, amelyet - jegyzi meg a kormányfő - Belgrád már ratifikált, Budapest viszont még nem. Emlékeztet arra, hogy az egyezmény magában foglalja egy vegyes bizottság létrehozását is, amely foglalkozna a két országban élő magyar, illetve szerb kisebbségek helyzetével is. Kostunica reményét fejezi ki, hogy ebben a szellemben zajlik majd közelgő találkozása Belgrádban Mádl Ferenc köztársasági elnökkel.