A VMSZ-t és a magyarokat okolják a radikálisok előretöréséért

A magyarverések nemzetközivé tétele jelentős mértékben a radikálisok malmára hajtotta a vizet a szerbiai helyhatósági választásokon - belgrádi társadalomkutatók szerint. A szavazáson észlelt roppant alacsony részvétel erre még rátett egy lapáttal. Ennek köszönhető, hogy a szerbiai politikai paletta jelentősen átrendeződött, ami után szinte biztos, hogy a választások nagy vesztese - Vojislav Kostunica kormányfő és demokrata pártja - kénytelen lesz átalakítani a kormányt, egyesek azonban előrehozott parlamenti választások kiírását is lehetségesnek tartják.

A vasárnapi szerbiai helyhatósági választások eredményeiből elemzők szerint az derül ki, hogy az emberek csalódtak a Vojiszlav Kostunica-féle kormánypártban. A Szerbiai Demokrata Párt (SDS) szinte mindenütt leszerepelt, sok helyen még a harmadik helyre sem futotta nekik az átlagtól mindenütt jelentősen elhúzó két párt - Boris Tadic Demokrata Pártja (DS), illetve a radikálisok (SRS) mögött. A politikai átrendeződés szinte biztos, hogy kormányátalakítást von maga után, de egyesek új parlamenti választások kiírását is lehetségesnek tartják.

Utóbbinak ellentmond azonban - a Glas Javnosti című belgrádi napilapnak nyilatkozó politológus szerint -, hogy sem a DS, sem az SRS nem követel rendkívüli választást, hanem hagyja inkább, hogy "a kabinet bajlódjék Hágával, Koszovóval és Montenegróval", miközben ők erőt gyűjtenek.

Tomislav Nikolic radikális pártja szinte mindenütt előretört, így a Vajdaságban is, sőt itt ők szerezték a legtöbb szavazatot. Hozzátartozik azonban a képhez, hogy abszolút többséget sehol sem sikerült szerezniük, igaz, demokrata ellenfeleiknek sem. A radikálisok sikerének okai között szerepel egyebek mellett az igen alacsony részvételi arány, amely a Vajdaságban átlagosan alig volt több, mint 33 százalék.

Az SRS sikeréért Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökét és Magyarországot teszik felelőssé, legalábbis a belgrádi Politika című napilap által megszólaltatott társadalomkutatók és kisebbségi szakértők. A lap Kasza bumerángja című írásában arra keresi a választ, hogy a VMSZ elnöke a vajdasági magyarok problémáinak - a magyarverések ügye - nemzetközi kiteregetésével mennyire járult hozzá a Szerb Radikális Párt (SRS) jó szerepléséhez.

Milan Nikolic, az Alternatíva-kutató Központ nevű intézet vezetője szerint Kasza mellett a szerb kormány is hibázott, amikor nem oltotta el a "kis tüzet, és hagyta, hogy a lángok nemzetközi méretűvé csapjanak". Nikolic ugyanakkor nem fél attól, hogy a radikálisok incidenseket gerjesztenek majd a tartományban, mivel szerinte inkább arra törekszenek, hogy elfeledtessék radikális múltjukat, és a nemzetközi közösség már amúgy is figyeli a tartományt.

A szerbek Kasza Józseféket hibáztatják

Dusan Janjic, a Fórum az Etnikai Viszonyokért nevű kisebbségkutató intézet vezetője úgy véli, hogy az SRS a milosevici rezsim értékeinek legszervezettebb megjelenítője, és kifejezi a reformfolyamat veszteseinek elégedetlenségét. A Vajdaságban ugyanakkor más oka is van a sikerének: több százezer menekült él a tartományban, ám a hatalom nem dolgozott ki programot a társadalomba való integrálódásukra. A tragikus tapasztalatok miatt a menekültek különösen érzékenyek, és félnek más etnikai csoportoktól. Ugyanakkor e "milosevici szindróma" hatása alá kerültek a vajdasági kisebbségek is, kiváltképpen a "Kasza József köré csoportosuló magyarok". A VMSZ elnökének ideológiai felfogása közelebb áll a radikálisokéhoz, mint a demokratákéhoz, a magyarországi politikai vezetők pedig komaságot vállaltak vele, s ezzel hozzájárultak az SRS felemelkedéséhez - vélekedik Janjic.

A kormánynak haladéktalanul kisebbségpolitikai stratégiát kell kidolgoznia, különben megtörténhet kicsiben az, ami Koszovóban nagyban végbement - figyelmeztet Janjic, aki szerint nem lenne szabad gerjeszteni a radikálisoktól való félelmet: szavazótáborukban nem veszélyforrást kell látni, hanem olyan embereket, akik féltik egzisztenciájukat és irtóznak a reformoktól.

A választással kapcsolatos keddi elemzésében a liberális Danas megállapítja, hogy Szerbiában folytatódik a politikai porond átrendeződése, a két ellenlábas párt - a DS és az SRS - a szavazatok közel kétharmadát szerezte meg, valamennyit számít még a kormányzó Szerbiai Demokrata Párt, a többiek pedig a túlélésért küzdenek. A lap szerint a DS és az SRS két, egymással szemben álló Szerbiát jelképez, és küzdelmük kimenetelétől függ az, hogy milyen úton halad majd az ország.

Az, hogy egyik párt sem szerzett abszolút többséget azt eredményezi, hogy a területi önkormányzatok vezetését csak különböző koalíciók tudják majd ellátni. Ez számos alkalommal vezethet szokatlan párosításokhoz. Ilyen lehet például a belgrádi közgyűlés, ahol a Tadicék mögött második helyen végző radikálisok a Kostunica vezette Szerbiai Demokrata Párttal szeretnének koalícióra lépni - adta hírül a B92.net. Tomislav Nikolic, az SRS elnökhelyettese várhatóan szerdán tárgyal erről Vojislav Kostunicával.

MTI/[origo]