A menekültek korábbi gyilkosai őrzik a darfúri menekülttáborokat Szudánban. A házaikból a Dzsandzsavíd milícia által elűzött menekültek azt jelentették az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának, hogy volt dzsandzsavíd milicistákat láttak a táborok őrségében.
A világszervezet már korábban is megvádolta a szudáni kormányzatot, hogy megpróbálja eltussolni az etnikai tisztogatással vádolt dzsandzsavíd milicisták ügyét, akik megközelítőleg 30-50 000 darfúri fekete földművessel végeztek a 2003 óta tartó vérengzésekben. Kartúm eddig tagadta, hogy bármi köze lenne a dzsadzsavídekhez.
Ugyanakkor a kormányzat több ezer rendőrt küldött a térségbe, mondván, ők fogják megvédeni a menekülteket. A segélyszervezetek munkatársai és a menekültek egybehangzóan azt állítják, hogy a rendőri erősítés soraiba több száz dzsandzsavíd milicistát is bevettek.
"Általánosan elfogadott az a vélemény, hogy tulajdonképpen egykori pusztítóik lettek az őrzőik" - összegzi a helyzetet Louise Arbour, az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának Darfúrral foglakozó megbízottja a BBC Newsnak. A megbízott azzal vádolja Kartúmot, hogy semmit sem tesz a mészárlások elkövetőinek felkutatására és felelősségre vonására. "Úgy tűnik teljes a büntetlenségük" - ad hangot borúlátásának Arbour.
Szudán minden vádat visszautasít, a kormány azt állítja, hogy semmi köze nincs a dzsandzsavídekhez, a gyilkolást pedig két fekete ellenzéki szervezet kezdte. A Nigériában folytatott béketárgyalások eredménytelenül zárultak, ugyanis a feketék fegyveres szervezete addig nem hajlandó a tűzszünetre, amíg Kartúm le nem fegyverzi a dzsandzsavídeket. Az ENSZ továbbra is fenntartja fenyegetését, hogy olajembargót vezet be Szudánnal szemben, a világszervezet fenyegetőzését azonban Kartúm nem veszi komolyan.
A nyugat-szudáni Darfúrban 2003-ban kezdődtek a harcok két ellenzéki csoport és a kormányerők között. Kartúm a tartományba küldte az arabokból szervezett Dzsandzsavíd milíciát, amely valóságos népirtást vitt végbe: tagjai legkevesebb 30 000 embert megöltek, és több mint egymilliót űztek el otthonaikból.
A milicisták megakadályozták, hogy a segélyszervezetek munkatársai eljussanak a menekültekhez, a táborok körül portyázva gyilkolták a menekülteket, és tömegesen követtek el nemi erőszakot az asszonyokon. A táborokban embertelen körülmények uralkodnak, a menekülteket éhínség és járványok tizedelik.