A mostani választáson a 331 tagú francia felsőház mandátumainak bő harmadáért - 128 helyért - folyt a küzdelem. Jacques Chirac elnök Népi Mozgalom Uniója (UMP) elnevezésű pártja az előzetes eredmények szerint hetet elveszített korábbi 161 szenátorából. A jobboldali koalíciónak így már abszolút többsége nincs, csak egyszerű többséget mondhat magáénak a testületben. Az ellenzéki Szocialista Párt mintegy tucatnyival, a Zöldek hárommal, a kommunisták pedig kettővel növelték helyeik számát a szenátusban.
A mostani szavazáson folytatódott az idén márciusban, a helyhatósági, majd júniusban az európai választásokon tapasztalt folyamat, de a jobboldal vesztesége, illetve a baloldali ellenzéki pártok térnyerése már nem volt olyan meghatározó, mint a két megelőző voksoláskor.
Bruno Le Roux, a szocialisták választásokért felelős országos titkára ugyan az UMP újabb vereségéről beszélt első nyilatkozatában, de az előzetes eredmények alapján Nicolas Sarkozy, az UMP leendő vezetője azt hangsúlyozta, hogy "viszonylagos stabilitásról" lehet a francia belpolitikában beszélni.
Indult és magabiztosan nyert a szenátusi választáson Jean-Pierre Raffarin miniszterelnök is. Ő az első, aki kormányfőként részt vett a szenátusi megmérettetésen. Amíg a kabinet élén áll, helyét a pótjelölt foglalja el a felsőházban. Ugyancsak sikerrel szerepelt a vasárnapi voksoláson a francia kormány négy minisztere is.
A francia szenátus tagjait arányos listás választással egy elektori testület juttatja mandátumhoz. Most közel 52 ezer elektor választott a mintegy 1200 jelölt közül. A vasárnapi szavazás már a tavaly elfogadott választási reform keretében történt: a most megválasztott szenátorok mandátuma az eddigi kilenc év helyett hat évre szól. A szenátorok száma a törvénymódosításnak megfelelően folyamatosan 346-ra emelkedik a jelenlegi 331-ről. A szenátori mandátum elnyeréséhez szükséges korhatárt pedig az eddigi 35 évről 30 évre szállították le.