Nem hiteles az iraki kormányzat tájékoztatása

Sokkal több támadás éri a civil lakosságot és a fegyveres erőket, mint amennyit az iraki ideiglenes kormányzat elismer. A hivatalos közleményekben az szerepel, hogy a támadások csak egyes elszigetelt helyeken gyakoriak, azonban a statisztikák szerint Kurdisztán kivételével bárhol lehetséges támadás. Allávi miniszterelnök állítása szerint az ország tizennyolc tartományából tizenöt teljesen biztonságos. Az, hogy mennyire ura az Allávi-kabinet a helyzetnek, a januári választásokon dől majd el.

Sokkal elterjedtebbek Irakban a civilek és a fegyveres erők elleni támadások, mint azt az iraki kormány optimista nyilatkozataiban elismeri. A New York Times felmérése szerint az utóbbi harminc napban az iraki felkelők összesen 2368 támadást indítottak iraki civil és fegyveres, valamint amerikai célpontok ellen. Napi átlagban 79 támadást hajtanak végre a felkelők.

A felmérésben minden erőszakos cselekmény szerepel, a felkelők módszerei ugyanis meglehetősen sokfélék. A listán szerepelnek az öngyilkos robbantások (40), a távirányított és időzített bombák (799), a rakétagránát-támadások (272), a gránátrobbantások (39), aknák (27), a kézifegyverekből leadott sorozatok (527) és az aknavetős támadások (664).

Az iraki kormány azt állítja, hogy a támadások néhány elszigetelt felkelőfészek környékére koncentrálódnak, azonban a térkép egészen mást mond. A felkelők az összes tartományban hajtottak végre valamiféle támadást. "Ha felvezetjük az támadások adatait a térképre, kiderül, hogy nem csak néhány tartományról van szó" - summázza a támadásokkal kapcsolatos tapasztalatokat Adam Collins, egy az iraki kormány számára elemzéseket készítő biztonsági cég szakértője.

Kurdisztán az egyetlen tartomány, ahol nem történt támadás az utóbbi harminc napban. Az észak-iraki tartomány amerikaiakkal szövetséges kurd lakossága tulajdonképpen állam az államban, saját hadsereggel és közigazgatással. A támadások negyvenkét százaléka Bagdadban vagy a főváros környékén történt. Katonai források szerint azonban csak Bagdadra több mint 3000 aknagránátot lőttek ki a felkelők az utóbbi harminc napban.

A civilek is célkeresztben vannak

A támadások jellemzően a szunniták lakta középső területekre koncentrálódtak. Az amerikaiak és az Allávi-kormány általában sikerként tüntette fel azt, hogy szinte egyáltalán nem történt támadás a korábban a felkelés egyik tűzfészkének tartott városban. Azt azonban nem említik, hogy Fallúdzsa jelenleg is a felkelők kezén van, és a megegyezés szerint a városközpont olyan zóna, ahová az amerikaiak és a kormánycsapatok nem tehetik be a lábukat. A város környékén a támadások a megszokott intenzitással zajlanak továbbra is.

Az amerikaiak és Allávi-kormány továbbra is optimista. "Minden okom meg van arra, hogy elhiggyem: az iraki emberek képesek lesznek megtartani a választást" - jelentette ki William Nichols alezredes, az Irakot megszállva tartó amerikai és szövetséges csapatok szóvivője. A támadások mellett azonban egyre égetőbb kérdés az, hogy mennyire tekintik magukénak az irakiak az Allávi-kormányt, mennyire fogadják el vezetőnek.

Amerika szerint a felkelőkkel szemben nem szabad gyengeséget mutatni. Valószínű, hogy a választásokat akkor is megtartják januárban, ha a támadások intenzitása nem csökken. Allávi miniszterelnök többször nyilatkozta azt, hogy az ország tizennyolc tartományából tizenötben annyira jó a biztonsági helyzet, hogy akár holnap választást lehetne tartani. A Pentagon hasonlóan optimista. Washingtonban úgy tartják, hogy az irakiak szilárdan támogatják az Allávi-kormányt és a demokratikus átalakulást.

Úgy tűnik, Irakban is szép számmal akadnak, akik osztják az amerikaiak és a kormányzat derűlátását. "Készek állunk a kezdésre" - nyilatkozta a New York Timesnak Hamid Abd Muhszen oktatási szakfelügyelő, aki Bagdadban ellenőrzi a választók listáját - "Készen állunk, Allahra esküszöm!"