Kenneth Bigleyt, egy közel-keleti cég brit alkalmazottját két amerikaival együtt szeptember 16-án rabolták el bagdadi otthonából, és azóta a legkegyetlenebb iraki terrorcsoport, az Abu Muszab az-Zarkávi jordániai terrorista vezette, al-Kaida-kapcsolatokkal gyanúsított at-Tauhíd val-Dzsihád fogságában van. A két amerikait azóta az internet nyilvánossága előtt brutálisan kivégezték - egyes hírszerzési vélemények szerint a filmre vett lefejezéseket maga Zarkávi hajtotta végre -, de Bigley számos egybehangzó jelzés szerint még életben van.
Ezt látszott megerősíteni az az új videofelvétel, amelyet az al-Dzsazíra arab műholdas tévé tett közzé szerdán kora este. Ezen az idős Bigley igen rossz állapotban, koszosan, lerongyolódott narancssárga rabruhában, egy rácsketrecben látható, és a rövid felvételen egyebek mellett hazugsággal vádolja Tony Blair miniszterelnököt, mondván: a brit kormányfő saját állításaival ellentétben nem is törődik vele.
Blair azonban szerdán késő este, a kormányzó Munkáspárt brightoni kongresszusának egyik rendezvénye előtt a BBC-nek azt mondta: ha a túszejtő csoport felvenné a kapcsolatot a kormánnyal, a kormány arra "abban a pillanatban válaszolna". Ez a kijelentés homlokegyenest ellentétes a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal eddig vallott nyilvános álláspontjával, amely szerint a véres terrorcselekményeket elkövető Zarkávi-csoporttal semmiféle párbeszéd nem képzelhető el.
Blair szerda este alig burkolt utalást tett arra, hogy a brit kormány most már nem elvi okokból nem lép érintkezésbe a Zarkávi vezette csoporttal, mondván: a kapcsolat azért nem lehetséges, mert a kormány nem tudja, hol vannak az emberrablók, "így pedig lehetetlen kapcsolatba lépnünk velük".
Bigley a szerdán nyilvánosságra került videofelvételen azt mondta, hogy fogva tartói nem akarják őt kivégezni, Blair azonban este a BBC-nek úgy nyilatkozott: nincs semmi, amiből reményt lehetne meríteni egészen addig, amíg "nem tudjuk valójában, mit is akarnak ezek az emberek".
Az iraki túszdráma erősen és végig rányomta bélyegét a kormányzó brit Munkáspárt hét eleje óta folyó brightoni éves kongresszusára, amelyet pedig Blair az eredeti tervek szerint arra akart volna felhasználni, hogy eltérítse a közfigyelmet az iraki háborút kísérő belpolitikai botrányokról.