Sürgetik a vajdasági EP-delegáció indítását

Az Európai Parlament délkelet-európai ügyekkel foglalkozó delegációjának magyar tagjai azt sürgették kedden Brüsszelben, hogy minél előbb, lehetőleg már novemberben induljon el a megszavazott tényfeltáró delegáció a Vajdaságba.

A Vajdaságban élő nemzeti kisebbségekkel szemben elkövetett zaklatás és fizikai erőszak ügyében szeptember 16-án az EP határozatot hozott, mely felszólítja a delegációt, hogy küldjön ki a tartományba tényfeltáró bizottságot, az tegyen jelentést a külügyi bizottságnak, illetve ez utóbbi emberi jogi albizottságának a további intézkedések érdekében.

A keddi tanácskozás témája elvben a bosznia-hercegovinai helyzet áttekintése volt, ám a magyar képviselők ismételten felvetették a vajdasági delegáció ügyét. Becsey Zsolt (Fidesz-MPSZ) elmondta: magyar részről fontosnak nevezték, hogy a küldöttség elsősorban helyszínen vizsgálódjon, míg más képviselők a belgrádi találkozók jelentőségét hangsúlyozták jobban.

Hegyi Gyula (MSZP) kiemelte: a delegációnak még novemberben el kellene utaznia, hogy a december közepére esedékes EU-Szerbia-Montenegró vegyes bizottság ülésén már értékelni lehessen a szerzett tapasztalatokat. Néhány bizottsági tag azonban arra mutatott rá, hogy a küldöttség elindítása parlamenti vezetői döntést igényel, a testület vezetőit viszont jelenleg lekötik a biztosjelöltek meghallgatása körüli ügyek.

"Folyamatosan napirenden tartom az ügyet" - szögezte le Becsey Zsolt. "Láthatóan még további összehangolt akciókra van szükség, hogy a tényfeltáró delegáció mielőbb valóban elindulhasson a helyszínre" - jelentette ki Hegyi Gyula.

Az interparlamentáris delegáció ezen az ülésen jelölte ki azt az ötfős csoportot, amelyet Koszovóba küldenek az október 23-i első parlamenti választások megfigyelésére. A küldöttség egyetlen magyar tagja Hegyi Gyula.

Becsey Zsolt - Szent-Iványi István (SZDSZ) és a szlovákiai Bauer Edit mellett - az egyik meghívott előadója volt annak a parlamentközi tanácskozásnak, amelyet az Európai Parlamentben rendeztek kedden a nyugat-balkáni országok európai integrációjának és a privatizációnak az összefüggéseiről. Előadásában elmondta, hogy mind a piaci, mind a kuponos privatizációnak vannak előnyei és hátrányai. A privatizációs stratégiák közül legjobbnak azt tartotta, ha külön vagyonkezelő és privatizációs szervezetek foglalkoznak ezzel a tevékenységgel. A közép-európai tapasztalatok alapján azt tanácsolta az érintett országoknak, hogy ösztönözzék a zöldmezős beruházásokat, amelyek munkahelyeket is teremtenek. Óvta őket attól, hogy a bevételt a költségvetési hiány fedezésére fordítsák, mert - mint mondta - akkor eltűnik a pénz.