Az Európába bevándorló, gyakran önjelölt, nyugati kultúrát nem ismerő, külföldi befolyás alatt álló, szélsőséges esetben nyugatgyűlölő, terrorcselekmény elkövetésére is kész muzulmán imámoknak szeretnének akadályt állítani az európai országok hatóságai. Ennek egyik legkézenfekvőbb módja, hogy a kontinensen képeznek ki iszlám hitszónokokat, az egyre növekvő helyi muzulmán közösségek kiszolgálására. Ezt a célt a politikusok, a titkosszolgálatok és a rendőrség is támogatja. A bevándorolt imámok jelentette veszély komolyságát mi sem jelzi jobban, hogy több európai kormány megfigyeli tevékenységüket, sőt esetenként az általuk levezetett istentiszteleteket is - írja a New York Times.
Franciaország már több mint egy tucat muzulmán hitszónokot utasított ki az emberi jogok vagy a közrend megsértése miatt 2001 óta. Legutóbb egy algériai imámot szólítottak fel távozásra, miután a 16 gyerekes férfi azt állította, a Korán megengedi, hogy férjeik verjék a hűtlen feleségeket. Olaszországban tavaly novemberben utasítottak ki egy szenegáli férfit, aki öngyilkos merényletekre szólított fel, és kijelentette, vérszerződést kötött Oszama bin Ladennel. Nagy-Britanniában pénteken döntöttek úgy, hogy vádat emelnek Abu Hamza al-Maszri egykori kidobóember ellen terrorizmus miatt, mivel támogatta Oszama bin Ladent. A férfit egyébként az Egyesült Államok is szeretné felelőségre vonni, már kezdeményezték kiadatását.
Az európai imámképzés nem új keletű, Franciaországban már régebb óta működik egy iskola, ahol ilyen jellegű képzés folyik. A Humán Tudományok Európai Szervezete által működtetett intézményben évi 3200 dollárért képeznek ki imámokat. Jelenleg 150 francia, illetve külföldi diák - férfiak és nők vegyesen - tanulnak a burgundiai St.-Léger-de-Fougeret-ben található egykori szakszervezeti üdülőben. Hiába azonban a nemes cél, a tanulóknak meglehetősen mostoha körülmények állnak rendelkezésre. A dohos, lepusztult, XIX. századi kastélyépületben csak egy apró könyvtár és néhány számítógép található, nincs televízió, illetve térerő hiányában nem működnek a mobiltelefonok.
Az iskola igazgatója azonban optimista: "Azért vagyunk itt, hogy olyan modern imámokat képezzünk ki, akik képesek megfelelni a franciaországi és az európai muzulmánok igényeinek". Az iraki születésű, eredetileg atomtudósnak tanuló Zuhair Mahmúd az iskola 12 évvel ezelőtti alapításában is jelentős szerepet játszott.
Sokan azonban kétségbe vonják az európai imámképzést, pláne, ha az állami segítséggel történik. Jóllehet az állam közreműködése az arab országokban mindennaposnak számít a hitszónokok oktatásában, Európában ezt sokan emberi jogok, közelebbről a magánélethez való jog megsértésének tekintik.
A spanyol belügyminiszterre tavasszal kritikák özöne zúdult egy javaslata miatt, amelyben azt kezdeményezte, hogy hivatalos jóváhagyáshoz kössék mind az imámok működését, mind az istentiszteletek helyszíneit. Hollandiában azzal kísérleteznek, hogy állami pénzen "integrációs kurzusokon" tanítják meg az imámokat az újabb holland értékek, úgymint az eutanáziával és a droghasználattal szembeni nagyobb toleranciára. Nagy-Britanniában az újabban bevezetett szabályok szerint legalább alapszinten kell bírniuk az angol nyelvet azoknak, akik lelkipásztorként szeretnének dolgozni. Olaszországban az Olaszországi Muzulmánok Egyesülete azt tervezi, hogy tanúsítványokat ad ki az imámoknak, akik csak ezek birtokában gyakorolhatják tevékenységüket.
Csakhogy az európai országok többségében sokkal inkább az számít egy-egy imám kinevezésénél, hogy milyen kapcsolatban áll a helyi közösséggel, semmint az, hogy van-e valamilyen hivatalos papírja, jóváhagyása erről vagy sem. Az imámképzés ezért ellentmondásos, mivel míg a kormányzat saját, megbízható hitszónokokat szeretne, a kis közösségek nem fogadják el a kinevezett imámot - írja a New York Times.
Bonyolítja a helyzetet, hogy több, európai imámképzéssel foglalkozó iskolát, így az említett burgundiait vagy egy párizsit, vagy hasonló hollandiai, nagy-britanniai intézményeket, gyanakodva figyelik a hatóságok. Sokuk ugyanis arab országokból érkező adományokból működik, és kapcsolatban állnak egyiptomi, líbiai, algériai, törökországi iszlám mozgalmakkal.
További problémát jelent, hogy nem tisztázott, melyik iskolának van joga imámok képzésére, és az is, hogy ezek az oktatási intézmények gyakran egymással is konfliktusban állnak. Például azért, mert az egyikben franciául is oktatnak, míg a másikban csak arabul, vagy mert az egyik fundamentalistának tartja a másik támogató szervezetét.
De az imámképzés legnagyobb akadálya mégis anyagi jellegű. A hitszónokság ugyanis nem éppen a legjobban fizetett munka, és nem is hivatalos állás. A burgundiai iskolában sem sok diák készül imámnak, inkább hitoktatónak és iszlám jogtudósnak tanulnak.