Heves, maratoni vita várható a gázai kivonulásról

Hétfő délutántól kedd estig vitázik majd az izraeli parlament Ariel Saron gázai kivonulási tervéről, majd szavaznak a kérdésről a képviselők. A javaslatra megfigyelők szerint rábólint majd a knesszet, ám végrehajtása korántsem biztos. A tanácskozás alatt fegyveres rendfenntartók özönlik el Jeruzsálemet, mert arra számítanak, hogy hatalmas tömegek tüntetnek majd a terv ellen a következő két napban.

Maratoni hosszúságú, 17 órásra tervezett vitát kezdett az izraeli parlament hétfő délután a gázai kivonulásról. A kérdésről kedd este szavaznak a képviselők. Ezzel elvileg véget vethetnek a Gázai övezet 37 éve tartó izraeli megszállásának.

A fegyveres rendfenntartó erők teljes készültségben várják a vita idejét, mivel több ezer tiltakozóra számítanak, akik az egyoldalú kivonulás ellen tüntetnek majd. A képviselőket várhatóan rendőri kísérettel vezetik a parlamenthez, mivel arra számítanak, hogy a tiltakozók megpróbálják magakadályozni őket, hogy eljussanak az épülethez.

Közép-európai idő szerint hétfőn négy órakor kezdődött a plenáris ülés a knesszetben. Saron beszédét körülbelül éjfélig tartó vita követi, melyben minden felszólaló öt percet kap nézetei kifejtésére. Estefelé a kivonulást támogató baloldali aktivisták vonulnak fáklyákkal a parlament épületéhez.

A vitát kedd délelőtt 11-kor folytatják, délután pedig a kivonulást ellenző jobboldali aktivisták és telepesek vonulnak - belejentésük szerint - autók százaival a parlament épülete felé. Közép-európai idő szerint kedd este nyolc órakor, Saron és az ellenzéki vezér, Simon Peresz vitazáró beszéde után a képviselők szavaznak az egyoldalú kivonulási tervről.

A javaslat átmehet, de végrehajtása bizonytalan

Várhatóan parázs vita alakul ki a knesszetben a javaslatról. Még Saron pártja, a Likud is visszautasította a tervet két alkalommal is. A kormány ugyan elfogadta, de több jobboldali miniszter ellene szavazott.

Saron azonban várhatóan annak ellenére is győz, hogy a tervezetnek köszönhetően elvesztette parlamenti többségét és saját pártja is elfordult tőle. A legnagyobb ellenzéki párt, a Munkapárt azonban a javaslat mellett voksol majd, ahogy a vallásellenes koalíciós párt, a Sinui is.

Hiába megy át azonban a javaslat, mivel a terv végrehajtása korántsem biztos. A kitelepítéseket ugyanis több lépésben hajtják majd végre 2005-től, és minden egyes ilyen lépéshez a kormány jóváhagyása szükséges. A Saron-kabinet helyzete viszont bizonytalan. A miniszterelnök megpróbálhatja visszaszerezni a parlamenti többséget a Munkapárt kormányba vonásával, ám ezt saját pártja hevesen ellenzi. Saron azzal is próbálkozhat, hogy bevonja a koalícióba a szélsőségesen vallásos Shasz pártot, ám ezt meg a Sinui utasítja el. Ha azonban nem sikerül úrrá lenni a kormányválságon, és új választásokat kell kiírni, a kivonulási terv végrehajtása bizonyosan megakad.

Kifizetik a telepeseket

Az izraeli kormány vasárnap úgy döntött, hogy kárpótolja a kivonulásban érintett zsidó telepeseket. A határozat értelmében családonként félmillió dollárt kapnak, ha távoznak a hivatalosan palesztin önkormányzat alá tartozó, Egyiptommal határos övezetből. A kormány döntése értelmében ugyanakkor azok, akik szembeszegülnek a kilakoltatást végrehajtó katonákkal, öt év börtönbüntetésre számíthatnak.

A palesztinok ragaszkodnak az útitervhez

A palesztinok ugyan üdvözlik a telepek megszüntetését, ám dühösek amiatt, hogy Izrael egyoldalúan cselekedett, és nem konzultált velük az ügyben. Ők azt szeretnék elérni, hogy visszatérjenek az útitervként ismert nemzetközileg is támogatott amerikai békefolyamathoz.

Többen közülük úgy vélik, hogy a gázai kivonulás csupán ködösítés. Szerintük a kicsi és jelentéktelen gázai telepek feláldozásával Izrael azt szeretné elérni, hogy minél több telepet tarthasson meg Ciszjordániában.

[origo]/MTI