Hadvezér lett a későn érő politikusból

A saját bevallása szerint is későn érő Bush mérsékelt nagypolitikai tapasztalattal került szembe a második világháború utáni legnagyobb Egyesült Államokat ért traumával. A 2001. szeptember 11-i támadások után kiderült: nem egy vallásos befolyás alatt lévő, és ellenfelei által az ipari lobbi bábjának tartott elnökre van szüksége az Egyesült Államoknak. Bush azonban helytállt, a terrorizmus hatására átváltozó világgal együtt maga is átváltozott hadvezérré és már-már az egész világot irányító államfővé. Úgy tűnik azonban, túlságosan is elkapta a harci hév: a véres iraki konfliktust, és a romló állapotú hazai gazdaságot nem biztos, hogy megbocsátják neki az amerikaiak.

George Walker Bush politikusdinasztiába született. Nagyapja Connecticut szenátora volt, apja CIA-főnök, ENSZ-nagykövet és az USA elnöke (1988-1992), öccse pedig Florida kormányzója. George W. Bush ugyan későn kapcsolódott be a politikába, de Texasban kétszer is kormányzónak választották. Kérdés, ezt a bravúrt elnökként is meg tudja-e ismételni.

Bush, ahogy magáról állította, későn érő típus. 1946-ban született, Texasban. Tanulmányait egy apja által alapított magániskolában kezdte, majd a Yale és Harvard egyetemeken tanult jogot és üzleti tudományokat. Egész életében rossz tanuló volt, egyetemi évei alatt ivászatairól és a nagy bulikban játszott központi szerepéről volt híre. Érdekes tény, hogy egyetemi évei alatt egyazon titkos kollégiumi szervezet tagjai voltak mostani kihívójával, Jonh Kerryvel.

Az egyetemek ellenére Busht nem tartják lángelmének ellenfelei, ám egy konzervatív weblap számításai szerint ifjúkorában magasabb volt az IQ-ja, mint Kerrynek. A lap egyik munkatársa az elnökjelöltek katonasági alkalmassági vizsgálataiból kalkulálta ki, hogy huszonéves korában Bush körülbelül 125-ös IQ-hányadossal rendelkezett - ami 95 százalékos az áltaghoz képest -, míg az egykorú Kerry körülbelül 120-assal - ez az átlaghoz képest 91 százalékos.

1988-ig nem különösebben érdekelte a politika, bár '78-ban megpróbálkozott egy kongresszusi képviselőséggel - sikertelenül. A vietnami háború idején ugyan katonaként szolgált, de Texasban: ellenfelei szerint befolyásos családja intézte el, hogy ne kelljen elhagynia azt a hátországi repülőteret, ahol pilótának képezték ki. A katonaság újabb párhuzam riválisával: Kerry ezidőtájt Vietnamban harcolt, többször is kitüntette magát.

Az egyetem elvégzése után olajvállalkozásokba kezdett, ahol hamarosan komoly pénzt szedett össze. A '70-es években sokak szerint kicsapongó életet élt, rendszeresen ivott, és az előző kampány alatt kiderítették róla, hogy ittas vezetés miatt a rendőrséggel is meggyűlt a baja. 1986-ban, állítólag 40. születésnapi bulija után kijózanodva elhatározta, hogy megjavul. Állítása szerint azóta nem iszik, és feleségével példásan neveli ikerlányait.

Hamarosan az üzleti életben is eljutott sikerei csúcsára. 1989-ben megvette a Texas Rangers baseballcsapatot, amiért gyerekkora óta rajongott. A klubtól a kilencvenes évek második felében vált meg, komoly sikerek után. Még egy új stadiont is építtetett.

1988-ban apja szövegírójaként beszállt az elnökválasztási kampányba, és megkedveltette magát a republikánusok vezetőivel. 1994-ben jelöltette magát a texasi kormányzóválasztáson, és nagy meglepetésre legyőzte demokrata riválisát. 1998-ban újraválasztották, a déli államban továbbra is nagyon népszerű. Texasban jelentős adócsökkentést hajtott végre, megkezdte az iskolarendszer reformját, és belefogott az USA legnagyobb börtönépítő vállalkozásába. Könyvtáros feleségével a kilencvenes években buzgó metodisták lettek, és ez megmutatkozott a politikában is: a 2000-es megválasztás után felállt kormányt sokan az egyik legvallásosabb amerikai kabinetnek tekintik.

Elkapta a harci hév

2000-es kampányban sokat hozott neki ügyetlenkedő imázsa, ám ezzel hamarosan szakítania kellet. A második világháborús Pearl Harbour-i japán támadáshoz hasonlított 2001. szeptember 11-i terrorcselekmények után az Egyesült Államoknak erős vezetőre volt szüksége. És Bush helytállt mind államelnökként, mint hadvezérként, sőt mintha az egész változó világot az amerikai elnök mozgatta volna, főként a terrorizmus elleni háború meghirdetésével.

Csakhogy úgy tűnik, túlságosan is elkapta a harci hév. Ellenzői a terrorizmus elleni háború félresiklatásával vádolják az egyre véresebb, és kellően meg nem alapozott iraki háború miatt. Ezt a föld országainak jelentős része sem nézi jó szemmel, ami miatt a világ szeptember 11. után Amerika iránt tanúsított együttérzésének elherdálásával vádolják.

Bush ki nem állhatja, ha ifjabb George Bushnak nevezik, apjára utalva. Ezért is emelte be nevébe második keresztnevének kezdőbetűjét. Ha újraválasztják elhomályosíthatja apja hírnevét. Sikere vagy bukása nagyban az iraki háború megítélésén múlik, amit egy olyan országban vív, amely ellen apja is harcolt már. Igaz, az idősebb Bush vezette háború jóval kedvezőbb megítélésű volt.

Apja és fia elnöksége a belpolitikában, és a gazdaságpolitikában is mutat hasonlóságokat. Bill Clinton 1992-ben ezzel a jelszóval verte meg az idősebb Busht: "Hülye a gazdaság". A mostani állapotok sem sokkal jobbak: a 4 év alatt 2 millió megszűnt munkahely és az egekbe szökő deficit is sok szavazót téríthet el Bushtól.