A parlament késő este véget ért maratoni ülésén megválasztotta a tartományi kormányt is. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) színeiben Korhecz Tamás kormányalelnök lett, s továbbra is ő vezeti a kisebbségügyi tárcát. A VMSZ-es Bunyik Zoltán maradt oktatási miniszter, s Pásztor István immár nem kormányalelnökként, hanem miniszterként felelős a privatizációért. A legnagyobb délvidéki magyar párt befolyásának növekedését jelzi, hogy Gyarmati Zoltán személyében VMSZ-es lesz a környezetvédelmi tárca vezetője is. A kormánynak lesz még egy magyar nemzetiségű alelnöke, a demokrata párti Lódi Gábor személyében.
A magyarul is kiválóan beszélő, zentai születésű 34 éves újdonsült kormányfő, Bojan Pajtic úgy nyilatkozott, hogy kabinetje a vajdasági polgárok életszínvonalának növekedését, a gazdaság és a mezőgazdaság fejlesztését fogja tekinteni fő feladatának.
A 120 tagú törvényhozás Bojan Kostres házelnökön kívül megválasztotta az elnökhelyetteseket is. Egyikük Egeresi Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, aki a korábbi ciklusban is ezt a parlamenti tisztséget töltötte be.
A harmincadik életévét taposó Kostres megválasztása után úgy nyilatkozott, hogy a Vajdaság "leginkább európai része Szerbiának". A politikus Európa egyik legtoleránsabb képviselőházává kívánja változtatni a tartományi parlamentet, amelyben amúgy a feltételezett háborús bűnös, Vojislav Seselj vezette Szerb Radikális Párt (SRS) rendelkezik a legnagyobb frakcióval.
A kormányra és a parlament vezető testületére elnökre és helyetteseire a DS, a VMSZ, az LSV vezette Együtt a Vajdaságért pártszövetség, a Bogoljub Karic szerbiai milliomos vezette Szerbia Ereje Mozgalom (PSS) képviselői adták voksukat. Tartományi szinten ez a négy párt, illetve pártszövetség fog kormánykoalíciót alkotni kisebb pártcsoportosulások, illetve független képviselők támogatásával.
A szeptember 19-én és október 3-án tartott tartományi parlamenti választáson az SRS 36, a DS 34, a VMSZ 11, a Szerbiai Szocialista Párt nyolc, az LSV vezette pártszövetség, a PSS és a DSS hét-hét, a Vajdasági Refomrpárt és a G17 Plus két-két mandátumhoz jutott. Egy-egy képviselői székkel rendelkezik a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és néhány polgári csoportosulás.
A korábbi ciklushoz képest jelentős változás, hogy az ultranacionalista SRS-nek egyetlen képviselője sem volt a parlamentben, most pedig a Seselj-párt a legerősebb az etnikai sokszínűségére büszke tartomány képviselőházában. A radikálisok térnyerése ellenére a majdani kormány "színösszetétele" sokban nem változott, s marad a DS-VMSZ-LSV vezette koalíció.
A milosevici központosítási törekvések idején valódi jogalkotói hatáskörétől megfosztott parlamentben 21-22 magyar nemzetiségű politikus foglal helyet, de magyar pártok - VMSZ és VMDP - színeiben "csak" 12-en jutottak be a parlamentbe. A radikális párt listáján például négy magyar nemzetiségű képviselőt juttatott be a parlamentbe.