Mások írhatták Schindler listáját

Oskar Schindler több mint ezer zsidót mentett meg a holokauszttól - legalábbis az eddig ismert információk szerint. Egy történész legújabb kutatási eredményei viszont arra utalnak, hogy Schindler - aki náci párttag volt - mégsem volt akkora hős, mint az Steven Spielberg Schindler listájából megtanulta a világ - írta a Guardian. David Crowe szerint Schindler börtönben volt, és mások írták a híres listát.

A David Crowe észak-karolinai történész professzor által írt új életrajzi könyv szerint - amely alapját többek között egy német padláson talált iratok adják - Oskar Schindler német gyárosnak nem is volt listája. A híres dokumentum, Schindler listája, azoknak a zsidó munkásoknak a nevét tartalmazta, akik a gyáros szerint nélkülözhetetlenek voltak a gyárból. Ezzel mentett meg több mint ezer zsidót a koncentrációs táboroktól.

Eddig mindenki úgy tudta, Schindler, aki a náci párt tagja volt, a második világháború elején a gyors meggazdagodás reményében költözött Krakkóba. Mivel kitűnő kapcsolatban állt a náci vezetéssel, nagyvállalkozásához minden támogatást megkapott. A hadirendelések igényeit kielégítő gyárába a zsidó gettóból toborzott olcsó munkaerőt. A koncentrációs táborok és a hidegvérű gyilkosságok láttán Schindler meggyűlölte a fasizmust, és ettől kezdve minden eszközzel - köztük az említett listával - igyekezett zsidó munkatársainak, mintegy másfél ezer embernek az életét megmenteni.

A történész szerint Schindler az említett időben börtönben volt, és mások állították össze a listát. "Schindlernek szinte semmi köze nem volt a listához" - írta a professzor a könyv kapcsán a New York Timesban nemrég megjelent cikkében. Azt állította, hogy bár Steven Spielberg rendezőt nagyszerű embernek tartja, a Schindler listája című filmet inkább művészi, mint történelmi értékei miatt tartja nagyra.

A könyvben Crowe azzal is vádolja a német gyárost, hogy egy olyan német egységet vezetett, amely a nácik Lengyelország megszállásáról szóló terveiért felelős, és az 1930-as években a németeknek kémkedett Csehszlovákiában.

Az Oskar Schindler: Életének kimondatlan részletei, háborús tevékenysége és a lista mögötti igazság címet viselő könyv nem rombolja le teljesen a Schindlerről kialakított eddigi képet. A gyáros nyomon követte a több száz munkás útját Csehszlovákiába, ahol kevésbé voltak veszélyben, és ellátta őket élelemmel és gyógyszerrel. Része volt emellett a nácik által elszállított zsidó bebörtönzöttek kiszabadításában is. Crowe szerint azonban a kilenc különböző Schindler-listából többet nem ő, hanem Marcel Goldberg, a titkosszolgálat egy korrupt zsidó tagja írt. A történész szerint Schindler nem volt olyan helyzetben, hogy minden részletet átlásson: vesztegetés vádjával letartóztatta az SS.

"Az biztos, hogy a lista nagy részét nem Schindler írta" - mondta a Guardiannak Ernst Asmus, a berlini Német Történeti Múzeum Schindler-kutatója. "Viszont neki köszönhető, hogy volt ilyen lista" - állította Thomas Keneally ausztrál író, akinek 1982-es, Schindler bárkája című regénye ihlette a filmet. Hozzátette: elszomorította mindaz, amit Crowe a könyvében írt. A történész szerint Schindler a háború után "elherdálta az életét", és a végén azoktól kért pénzt, akiket megmentett. 1974-ben bekövetkező haláláig folyamatosan vesztett a csillogásából a róla kialakult kép - írta Crowe. Ez jórészt feleségének, Emilie-nek is betudható, aki 2001-ben bekövetkező haláláig többször adott interjút Schindlerről, és azt állította: a férje mindig letagadta az ő szerepét a zsidómentésben.

Ellie Wiesel holokausztkutató a New York Timesnak azt mondta: "Crowe professzor nem csupán megváltoztatta a történetet, de bonyolította is. Emberibbnek, de ugyanakkor furcsábbnak ábrázolja Schindlert." Michael Berenbaum, egy, a túlélők számára létrehozott alapítvány egykori vezetője pedig közölte: "Nincs kétségem afelől, hogy Crowe többet tud Schindlerről, mint Schindler tudott saját magáról és saját tevékenységéről. A könyvével csak mélyíti a titkot, hogy miért csinálta Schindler, amit csinált."