Egyelőre csak az látszik valószínűnek Romániában, hogy az RMDSZ kormánypárt lesz. Az azonban még megjósolhatatlan, hogy milyen kormányban vállalnak szerepet: szociáldemokrata vagy liberális többségűben. A magyar szövetség mindkét nagyobb párttal hajlandó koalícióra lépni, de még kivárnak, mit lép a liberális-demokrata Traian Basescu újonnan megválasztott elnök. Valószínűleg a mögé állnak be, akinek kormányalakítási megbízást ad az államfő - feltéve, hogy összejön a megbízott kormányfő mögött a parlamenti többség, amihez egyedül az RMDSZ támogatása nem elég egyik nagy pártnak sem.
A román alkotmány szerint ugyanis az elnöknek jóval szélesebb a mozgástere az új kormány megalakulásakor, mint a magyar elnöknek. Nem kell egyeztetnie az államfőnek a parlamenti pártokkal arról, ki számíthat többségre, azt sem kell figyelembe vennie, ki nyerte a választásokat. Így bár a legtöbb mandátummal a szociáldemokraták rendelkeznek, de Basescu egyértelműen a saját pártját akarja kormányra segíteni, annak ellenére, hogy az második lett a parlamenti választáson. Basescunak csak arra kell vigyáznia, hogy az alkotmány által előírt hatvannapos határidőből ki ne fusson. Ha ez idő alatt nem alakul meg az új kormány, előrehozott választásokat kellene kiírni.
A román paralmenti matematikából az következik, hogy szinte bármilyen koalíció létrejöhet. A szociáldemokraták (PSD) 113 hellyel rendelkeznek a képiselőházban, 47-tel a szenátusban. A liberális-demokrata szövetség (D. A.) 112 képviselővel és 49 szenátorral rendelkezik. A Román Humanista Párt (PUR) - a szociáldemokratákkal közös listán indulva 22 képviselői és 10 szenátori helyet, az RMDSZ 22 képviselői és 10 szenátori mandátumot szerzett. A Nagy-Románia Párt 48 képviselőt és 21 szenátort küldhet a törvényhozásba. Emellett 18 nemzeti kisebbségi képviselő is bekerült a parlamentbe. A 332 tagú képviselőház és a 137 tagú szenátus együttes ülésén 235 (50 százalék + 1) szavazat szükséges a kormány megszavazásához.
Az RMDSZ hezitálására jellemző, hogy bár a szociáldemokrata - humanista pártszövetség szerdán a déli órákban hivatalosan bejelentette, hogy délután három órakor a két párt és az RMDSZ elnökei, valamint a nemzeti kisebbségek képviselőházi csoportjának vezetője aláírják a kormányalakításhoz szükséges együttműködési megállapodást, Markó Béla ezután nem sokkal azt közölte: az RMDSZ nem írja alá szerdán a megállapodást.
Ez azonban az [origo] által megkérdezett, neve elhallgatását kérő RMDSZ-es politikus szerint nem azt jelenti, hogy nem kötnek megállapodást a szociáldemokratákkal, csak annyit jelent, hogy még várnak a végső döntéssel. A politikus azt is hozzátette: csak akkor lehet megállapodást kötni, ha az államfő már felkért valakit kormányalakításra.
Bár az RMDSZ a román elnökválasztási kampányban egyértelműen Nastase szociáldemokrata jelöltet támogatta, most nyitott a választást végül megnyerő Basescu és pártja felé is. Az RMDSZ egyik tagja szerint nem befolyásolja érdemben a koalíciós tárgyalásokat a liberális-demokrata szövetséggel, hogy nem Basescu mellett kampányoltak. Ha mégis szemrehányóan megjegyeznék ezt, akkor az RMDSZ azzal vágna vissza, hogy a liberálisokat viszont a szélsőséges, magyarellenes Nagy-Románia Párt támogatta a kampányban.
Bár szerdán Markó visszautasította a koalíciós megállapodás aláírását, hétfőn még kiállt Nastase mellett. Azt mondta az MTI-nek, hogy Nastase az elmúlt négy évben miniszterelnökként hozzájárult néhány, a magyarság számára fontos kérdés megoldásához, így az aradi Szabadság-emlékmű felállításához, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásához vagy a nyelvhasználati jog alkotmányba iktatásához. Hozzátette azt is, hogy matematikailag az a kormánytöbbség látszik életképesnek, amelynek a kialakítását a múlt héten kezdte el a Szociáldemokrata Pártból (PSD) és a Román Humanista Pártból (PUR) álló szövetség az RMDSZ-szel.
Az [origo] által megkérdezett RMDSZ-es politikus szerint alapvető különbség egy szociáldemokrata vagy egy liberális kormány esetén magyar szempontból az lenne, hogy Nastase és pártja a nemzeti érzéseket jobban hangsúlyozza, viszont kevésbé nyitott a decentralizációra. A liberális D. A. szövetség viszont inkább a decentralizációt támogatja, így nagyobb önállóságot kaphatnának a megyék, ami viszont az erdélyi magyaroknak kedvező lehet.
Emellett a demokrácia elmélyítésében is elkötelezettebbek a liberálisok, így a Romániában nagy problémát jelentő hivatali korrupció felszámolását, visszaszorítását tartják - legalábbis választási jelszavaik szerint - fontosnak. Ahogyan forrásunk összefoglalta a két nagy párt közötti különbséget: a liberálisokkal biztosan nem lehetett volna felállítani az aradi emlékművet, a szociáldemokratákkal pedig biztosan nem lehetne nagyobb önállóságot kiharcolni az erdélyi, magyarlakta megyéknek.