Az iraki háború ellen fordult az amerikaiak többsége. A Washington Post által készített legfrissebb felmérés szerint az USA lakosságának 52 százaléka tartja hibának az iraki katonai jelenlétet.
A válaszadók szerint Irak "nem érte meg a harcot". Az amerikaiak több mint kétharmada azon a véleményen van, hogy az iraki háború hosszú távon javít majd az USA biztonsági helyzetén, azonban hozzáteszik, hogy ezért túl nagy árat kellett fizetni.
A közvélemény ősszel még kiegyenlített volt az iraki háború kapcsán: egy szeptemberben elvégzett közvélemény-kutatás szerint az emberek fele támogatta, míg másik fele ellenezte az iraki katonai jelenlétet. A háborút elutasítók száma a magas amerikai veszteséggel járó fallúdzsai ostrom következtében növekedett.
A háborús veszteségek, az újabb és újabb botrányok miatt az indulat Bush mellett elsősorban a védelmi miniszter, Donald Rumsfeld ellen fordult. Valamivel több, mint a válaszadók fele gondolja úgy, hogy Bushnak ki kellene adnia Rumsfeld útját. A védelmi miniszter munkájával csak az amerikaiak 35 százaléka elégedett.
A Pentagon urát korábban saját katonái vonták kérdőre, hogy miért nem osztják ki az iraki tűzvonalban szolgálatot teljesítők közt a teljes golyóálló felszerelést, és miért ócskavasból van a járművek páncélzata. Ehhez jött még a hétfői botrány, amikor kiderült, hogy Rumsfeld nem személyesen írta alá az Irakban elesett amerikai katonák családtagjainak szóló részvétleveleket. Ennek hatására Rumsfeldet már republikánus vezetők, saját párttársai is támadni kezdték.
Bush elnök a felmérés tanúsága szerint sajátos helyzetbe került. Hét héttel azután, hogy az amerikai választásokon legyőzte demokrata ellenfelét, John Kerryt, és négy héttel elnöki beiktatása előtt a közvélemény ellene fordult. Az elnök ugyan dicsőséget szerzett a választási győzelemmel, de nem tud tiszta lappal indulni az új ciklusban. Bush a nemzetbiztonságra épített kampánya tehát visszafelé sült el.