Meghatározta a "zsarnokság bástyáit" szenátusi meghallgatásán Condoleeza Rice amerikai külügyminiszter-jelölt. George Bush eddigi nemzetbiztonsági tanácsadóját - aki Colin Powellt váltja az USA külügyminiszter posztján - kedden és szerdán faggatja az amerikai szenátus, majd várhatóan megerősítik kinevezését.
Rice nyitóbeszédében kijelentette, úgy véli, nagyobb erőfeszítések kellenek, hogy Amerika ügyét a világ elé terjesszék és hallgassanak a reakciókra. "Együttműködésünk a világ többi részével párbeszéd kell hogy legyen, nem pedig monológ" - mondta. Hozzátette, hogy a XXI. század első éveiben az egész Földre kiterjedhet a szabadság. "Az azonban bizonyos, hogy a zsarnokságnak még vannak bástyái a világban, és Amerika az elnyomottak mellé áll minden földrészen, Kubában és Burmában és Észak-Koreában és Iránban és Fehéroroszországban és Zimbabwében" - mondta.
A szenátus tagjainak többsége Irak ügyében tett fel kérdéseket a jelöltnek. Megkérdezték tőle, hogy vajon megfelelő mennyiségű katonát küldtek-e Irakba, vajon a kiképzés alatt lévő iraki katonák olyan helyzetben lesznek-e, hogy helyettesítsék a kivonandó amerikai csapatokat és vajon elő tud-e állni valamiféle kivonulási stratégiával. A politikus az amerikai csapatok végleges hazatérésének időpontját firtató kérdésekre következetesen megtagadta a választ.
A meghallgatás egyik kínos pillanata az volt, amikor az egyik szenátor - utalva az amerikai kormányzat sokáig fenntartott véleményére, hogy Szaddámnak tömegpusztító fegyverei vannak - megjegyezte, Rice Bushhoz való hűsége "elnyomta igazságérzetét". Ezt azonban visszautasította a leendő külügyminiszter, és közölte a demokrata párti szenátorral, hogy "Nagyon remélem, a jövőben tartózkodni fog attól, hogy kétségbe vonja becsületemet".
Rice hétfői meghallgatása során együttműködési szándékát hangoztatta a pakisztáni és az izraeli vezetőkkel, közölte, hogy Iránt és Észak-Koreát rá kell venni atomprogramja leállítására, és őszinte és konstruktív kapcsolat kiépítését szorgalmazta Kínával.
A politikusnak szerdán további kérdéseket tesznek fel a szenátusban, majd a szenátus külügyi bizottsága szavaz arról, megerősíti-e kinevezését.