Az 1946-ban született Szénási György hosszú időn át a Külügyminisztériumban dolgozott, és az elmúlt évtizedekben több ízben külföldön is tevékenykedett kormánymegbízatásból, nemzetközi jogászként. Az ugyancsak hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságon 1997-ben lefolytatott bős-nagymarosi vízlépcsőperben - a Külügyminisztérium nemzetközi jogi főosztályának vezetőjeként - a magyar küldöttség vezetője volt. Később ő volt a felelőse a kétoldalú szerződések újratárgyalásának több volt szocialista országgal, valamint főtárgyalója a Svájccal kötött kétoldalú szerződésnek.
A hágai székhelyű intézmény közleménye szerint a bírók eskütételére a kinevezésükről döntő ENSZ biztonsági tanácsi és közgyűlési határozat alapján került sor. Szénási Györgyöt és a francia Claude Hanoteau-t hivatalosan Kofi Annan, az ENSZ főtitkára nevezte ki az állandó bírák testületét kiegészítő, úgynevezett ad litem bírák sorába.
Szénási György jelentősen hozzájárult a nemzetközi egyezmények kötésére vonatkozó, illetve diplomáciai jellegű magyarországi törvénykezés kidolgozásában. Része volt az alkotmány e területre vonatkozó módosítástervezetének kimunkálásában is. A hágai közlemény kiemelte a magyar bíró két közelmúltbeli publikációját, a Nemzetközi Bíróság szerepével foglalkozót, illetve a Nemzetközi Bíróság eljárásaival kapcsolatos magyar tapasztalatokról szólót is.