Csütörtök délután fél háromkor fékező vonat hangja visszhangzott Auschwitzban. A világ több mint harminc országának vezetői emlékeznek ekkor a holokauszt 13 millió áldozatára. Magyarországot Mádl Ferenc köztársasági elnök képviseli. Az ott működő gázkamrákban és a kínzásokban 436 ezer magyar állampolgár halt meg.
Az emlékezés a lengyel kulturális miniszter néhány perces beszédével kezdődött. Utána három emlékező kapott szót. Wladyslaw Bartoszewski volt lengyel külügyminiszter, aki maga is auschwitzi rab volt, az oda hurcolt lengyelek nevében beszélt. Utána egy másik auschwitzi túlélő, Simone Veil volt francia egészségügyi miniszter beszélt, aki a zsidóságot képviselte. Romani Rose, a legnagyobb németországi roma szervezet vezetője a romák nevében emlékezett.
Ekkor felolvasták II. János Pál pápa levelét. Ebben így fogalmazott a katolikus egyházfő: "Egy egész nép tervszerű kiirtásának kísérlete súlyos árnyként nehezedik Európára és az egész világra; olyan bűntény, amely örökre beszennyezte az emberiség történetét" - a pápa 1979-ben e szavakat személyesen is elmondta Auschwitzban. Majd a lengyel, az orosz és az izraeli elnökök tartottak beszédet. Egy rabbi, egy protestáns lelkész és egy katolikus pap mondott imát az áldozatokért. Az államfők, kormányfők és uralkodók az imák után gyertyákat gyújtottak, majd a lódzi zsinagóga kántora megfújta a sófárt.
Albániától a Vatikánig szinte az összes európai ország képviseltette magát az emlékezésen. Ott volt a belga király, a holland királynő és az Európai Bizottság elnöke is. Németországot az államfő képviselte, aki a megemlékezés előtt néhány órával Európa sok országából összegyűlt fiataloknak tartott előadást. Az USA-t az alelnök képviselte. A megjelentek közül Viktor Juscsenko ukrán elnök édesapja is Auschwitz rabja volt - Andrij Juscsenko egyike volt annak a 100 szovjet hadifogolynak, akik megérték a felszabadulást. A katolikus egyház nevében Jean-Marie Lustiger, Párizs bíboros érseke szólalt fel, akinek édesanyja az Auschwitzba deportálás közben halt meg.
A náci népirtás áldozataira emlékeznek ezen a héten mindenütt a világon. Magyarországon 18-án, a budapesti gettó felszabadulásának évfordulóján a Dohány utcai zsinagógában tartottak emlékező istentiszteletet. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök itt így fogalmazott: "A holokauszt nem egy a bűnök közül, hanem a bűn, amire nincs bocsánat." A zsinagógában az emlékezők közt volt Mádl Ferenc államfő, Boross Péter és Orbán Viktor volt miniszterelnökök is.
Gyurcsány Ferenc csütörtökön is beszédet mondott a Holokauszt Emlékközpontban, Budapesten. "Magyarországnak voltak olyan kormányai, akik nem tették a dolgukat, akik nem hibáztak, hanem akik bűnt követtek el" - mondta. "Ők könyörögtek, ők imádkoztak, mi pedig nem segítettünk" - emlékezett arra, hogy a legtöbben tétlenül nézték a magyarországi zsidók meggyilkolását. A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz, hogy származása, hite, vallása ne lehessen senki pusztulásának oka.. "Ezt fogom tenni, ezt fogjuk tenni, ha belepusztulunk is" - ígérte.
Izraelben Ariel Saron miniszterelnök a parlament emlékülésén szerdán szólalt fel. Beszédében a nácik ellen harcoló szövetségeseket is elítélte. "A világ a kisujját sem mozdította az európai zsidóság megmentéséért" - mondta. Saron szerint a szövetségesek egyik legnagyobb bűne az volt, hogy nem mentették meg a magyarországi zsidóságot. Félmillió magyarországi zsidót akkor vittek el, amikor már lehetett tudni a haláltáborokról, a szövetségesek már közel voltak, mégsem bombázták az Auschwitzba és más táborokba tartó vasúti síneket. Saron azt mondta: "Most is létezik az antiszemitizmus mindenütt a világon." Ezért szerinte Izrael az egyetlen biztos menedék a holokauszt utáni zsidóság számára.
Napi nyolcezer gyilkosság
Az első táborokat Németországban már 1933-ban elkezdték építeni. 1941-ben döntött a náci vezetés az úgynevezett végső megoldásról, az európai zsidóság teljes megsemmisítéséről. 1942-ben kezdtek működni az első gázkamrák. 1943-ban már naponta nyolcezer embert gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban.Gerhard Schröder német kancellár kedden emlékezett a német parlamentben. "A most élő németek hatalmas többsége nem felelős a holokauszt bűnéért. De különleges felelősséget viselnek: éberen kell őrködniük" - fogalmazott. Schröder kitért arra, hogy nem lehet csak Hitlert és egy távoli démoni gonoszságot felelősnek tartani, mert "a náci ideológiát emberek akarták és emberek hozták létre". Ezért a kancellár szerint az antiszemtizimus és a rasszizmus elleni küzdelem létfontosságú maradt.
Hétfőn az ENSZ megalakulása óta először tartott emlékülésnek nevezett rendkívüli közgyűlést. Az ülésen a holokauszt 60. évfordulójára emlékeztek. Kofi Annan ENSZ-főtitkár szégyennek nevezte, hogy a holokauszt után is hagyta a világ, hogy népirtás történjen Kambodzsában, Ruandában és a világ más részein. Elie Wiesel, a Máramarosszigetről származó Nobel-békedíjas író, aki túlélte a haláltábort, arról beszélt, hogy a világnak szembe kell néznie azzal, hogy hétköznapi emberek is képesek a legszörnyűbb kegyetlenkedésre. "Intelligens, tanult emberek naponta gyerekek százait géppuskázták le. Aztán hazamentek Schillert olvasni és Bachot hallgatni." Wiesel is kitért a közömbösök felelősségére: "A nyugati nemzeteknek sok lehetőségük lett volna megmenteni a zsidókat, de nem tettek semmit. Erre a szégyenteli közömbösségre muszáj emlékezni. A halottakra emlékezni már túl késő, de a mi és az önök gyerekeire még nincs késő gondolni."