Kiosztották a lengyel ügynöklistát

A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetnek a hajdani kommunista titkosszolgálatokra vonatkozó archívumából másolta ki az előző rendszer ügynökeinek névsorát egy lengyel újságíró, aki azt szétosztotta a kollégái között. A lista 240 ezer nevet tartalmaz. A lengyel politikusok felelőtlennek és kártékonynak nevezték az újságíró tettét.

Egy 240 ezer nevet tartalmazó "ügynöklistát" osztott szét kollégái között egy lengyel újságíró, akinek lépése törvényes bár, de erősen vitatott. Bronislaw Wildstein, a Rzeczpospolita című konzervatív lengyel napilap munkatársa azt állítja, hogy a fasizmus és kommunizmus bűntetteit vizsgáló lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetnek (IPN) a hajdani kommunista titkosszolgálatokra vonatkozó archívumából másolta ki a neveket.

Egyelőre nem tudni, hogy vezető politikusok neve is szerepel-e a listán, a névsor terjesztését azonban máris felelőtlen és potenciálisan kártékony lépésként ítélték el meghatározó lengyel politikusok. A Nemzeti Emlékezet Intézet is óva intett attól, hogy túlságosan messzemenő következtetéseket vonjanak le a listából, mert az nem teljes és nem derül ki belőle, hogy ki volt tevékeny besúgó, esetleg csak potenciális együttműködő, áldozat vagy olyan valaki, akit éppen csak megemlítettek a feljegyzésekben. Az intézet igazgatója, Leon Kieres azt mondta, hogy Wildsten lépése törvényes, de félő, hogy a listán szereplő személyek besúgóként való sommás megbélyegzéséhez vezet. (Az IPN archívumába történészek, újságírók és olyan magánszemélyek nyerhetnek betekintést, akik bizonyítani tudják, hogy sérelmet szenvedtek el a kommunista hatóságok részéről. Az intézet alaposan ellenőrzi az irattárában lévő dokumentumokat, mielőtt véleményt nyilvánítana valaki ügynökmúltjáról.) Mások szerint a névsor nyilvánosságra kerülése újabb igazságtalanságokra, bosszúállásokra adhat ürügyet.

A lista nyilvánosságra hozatala mindenesetre az idei parlamenti és elnökválasztás egyik forró kampánytémájává teheti az ügynökmúltat. A lengyel törvények értelmében minden politikusnak nyilatkoznia kell a titkosszolgálatokhoz főződő esetleges viszonyáról, s ha egy különleges törvényszék úgy találja, hogy hazudott, akár ki is tilthatják a közéletből.

A hatalmon lévő szociáldemokrata Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) vezetője, Jozef Oleksy decemberben kénytelen volt lemondani a képviselőház elnöki tisztségéről, miután a különleges törvényszék megállapította: nem mondott igazat katonai hírszerző múltjával kapcsolatban. Ugyancsak decemberben rázta meg a lengyel közvéleményt, hogy Malgorzata Niezabitowskát, a Szolidaritás független szakszervezet aktivistáját, aki 1989-ben az első kelet-európai nem-kommunista kormánynak, Tadeusz Mazowiecki kabinetjének szóvivője volt, megvádolták, miszerint Nowak fedőnéven a kommunista titkosszolgálat ügynöke volt és segített beépülni a Szolidaritás egy hetilapjába.