Ha az Európai Unióban döntés születik a náci szimbólumok betiltásáról, akkor ugyanezt kell tenni a kommunista szimbólumokkal is - szögezte le csütörtökön Brüsszelben egy sajtóértekezleten Szájer József fideszes európai parlamenti (EP) képviselő és több más kelet-közép-európai konzervatív törvényhozó. A felvetést azonban magyar szocialista és SZDSZ-es EP-képviselők azonnal bírálták, s finoman elutasította az EU-bizottság illetékes biztosának szóvivője is.
Szájer emlékeztetett, hogy Vytautas Landsbergis volt litván államfővel, jelenlegi EP-képviselővel közösen nemrégiben levelet írt ebben az ügyben Franco Frattininek, az EU-bizottság igazságügyi biztosának, s múlt csütörtökön (egyébként az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának 60. évfordulója alkalmából tartott parlamenti emlékülésen) szóban is megtette javaslatát.
Szájer szerint kezdeményezésük lényege az, hogy ők nem feltétlenül támogatják a különböző szimbólumok összeurópai betiltását - mert ez bizonyos aggodalmakat kelthet a szólásszabadság érvényesülését illetően -, s ezt a kérdést jobb minden nemzetnek saját történelme alapján, saját hatáskörében eldöntenie. Azonban ha komolyan felvetődik egy ilyen lépés lehetősége (mint ahogy a náci jelképek ügyében felvetődött), akkor ugyanilyen bánásmódot kell biztosítani a másik "ördögi totalitárius rendszer", a kommunista rezsim szimbólumainak is.
A sajtóértekezleten részt vevő, a kezdeményezést támogatásukról biztosító EP-képviselők (észt, lett, litván, cseh és szlovák törvényhozók, azaz olyanok, akiknek országai szovjet befolyási övezetbe kerültek a II. világháború után) arról beszéltek, hogy nem lehet különbséget tenni a két "ördögi rendszer", a kommunizmus és a fasizmus között, hiszen mindkettőnek emberek milliói váltak áldozatául.
Franco Frattini szóvivője, Friso Roscam Abbing azonban utóbb közölte, hogy az EU-bizottság egyelőre nem tervez olyan kezdeményezést, hogy a fasiszta szimbólumokhoz hasonlóan a kommunista jelképeket is tiltsák be az Európai Unióban. A szóvivő szerint Frattini teljes mértékben tisztában van azzal, milyen sebeket okoztak a kommunista rendszerek, ám valószínűleg nem lenne helyes, ha a most készülő rasszizmus elleni összeurópai törvénybe a horogkereszt mellé a sarlót és a kalapácsot is beletennék, hiszen az antiszemitizmussal a náci horogkereszt kapcsolódik össze mint szimbólum. Így azután a kezdeményezés további politikai vitát igényel - mondta.
Hegyi Gyula szocialista EP-képviselő úgy vélte: nagyon szerencsétlen dolog a nácizmus és a kommunizmus összehasonlítása, a nácizmus célja ugyanis népek kiirtása volt, ez volt az "abszolút gonosz", ami a holokausztban tetőződött. Ráadásul a vörös csillag szimbólum volt már évtizedekkel a sztálini terror megjelenése előtt, s ma is több, az Európai Parlamentben jelen lévő párt szimbóluma.
Márpedig - mint Hegyi rámutatott - a magyar EP-képviselőknek nem érdeke a nyugat-európai kommunista pártokat provokálni, olyan pártokat, amelyeknek múltját bűn nem terheli, hiszen például a vajdasági incidensekről folytatott parlamenti vitában a magyarok egyik legfőbb szövetségese egy holland kommunista képviselő volt.
Szent-Iványi István SZDSZ-es EP-képviselő szerint a szélsőséges, kirekesztő eszmék ellen nem jelképeik betiltásával kell fellépni, mert a javasolt gyógymód egyrészt teljesen hatástalan, másrészt csaknem olyan kártékony, mint maga a betegség. Szent-Iványi szerint Európa magáról állítana ki szegénységi bizonyítványt, ha az idegengyűlölet és az antiszemitizmus terjedésére csak a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozásával tudna felelni; az igazi gyógymód az antidiszkriminációs jogalkotás megerősítése és következetes alkalmazása, az oktatás javítása és a politikai elit felelősségteljesebb magatartása lenne.