Egy mostanáig ismeretlen iszlám csoport vállalta a Rafik al-Hariri volt libanoni miniszterelnök életét kioltó, pusztító erejű hétfői bejrúti merénylet elkövetését az al-Dzsazíra arab hírtelevízióhoz eljuttatott videofelvételen.
A katari székhelyű hírtévében hétfő este bemutatott képsorokon egy fiatal, fehér turbános, fekete ruhás, hosszú fekete szakállas férfi fekete zászló előtt elmondta, hogy az "an-Naszr val Dzsihád fí Bilád es-Sám" (Győzelem és Szent Háború Nagy-Szíriában) elnevezésű csoporthoz tartozik, és öngyilkos merénylőjük végzett az általa zsarnoknak nevezett volt libanoni kormányfővel.
Közölte az elkövető nevét, s további hasonló robbantásokkal fenyegetőzött. Utalt arra is, hogy tettükkel Szaúd-Arábiában meggyilkolt mudzsáhid testvéreik halálát bosszulták meg, és Haririt a szaúdi "rezsim ügynökének és gonosz eszközének" minősítette.
"Messzehangzó vértanúhalállal járó műveletet hajtottunk végre" Hariri ellen "a szaúdi hatóságokhoz fűződő kapcsolatai miatt" - mondta a férfi, s hozzátette, hogy a hétfői bejrúti robbantás csak bevezetése volt számos elkövetkezendő öngyilkos merényletnek, amelyekben hitetleneket, pártütőket és zsarnokokat vesznek célba "Nagy-Szíriában" (azaz Szíria és Libanon területén együttvéve).
Több, szélsőséges iszlám eszméknek teret adó honlap ugyancsak a fenti csoportot azonosította a merénylet elkövetőjeként, további részletek ismertetése nélkül.
Rafiki konvoj mellett robbant a bomba
A hétfő kora délutáni detonációnak legalább kilenc halottja és több mint tíz sebesültje van. Az autóba rejtett pokolgép akkor robbant a Saint Georges Hotel előtt, amely a libanoni főváros tengerpartján áll, amikor Hariri autókonvoja a közelben haladt el.
A robbanás számos közelben parkoló autót megrongált, és több tűz is keletkezett. A pokolgép hatalmas krátert robbantott at aszfaltba. A detonáció erejére jellemző, hogy még egy másfél kilométernyire lévő bankközpont ablakai is betörtek, és hangját a város körüli dombokon is hallották - írja a CNN.
Bejrútban az 1975 és 1990 között dúló polgárháború idején mindennaposak voltak a robbantások. Azóta azonban nyugodtak tekinthető a helyzet, jóllehet tavaly októberben - amikor komoly feszültségek alakultak ki a kormány és az ellenzék között - is volt egy bombás merénylet. A célpont akkor egy ellenzéki politikus volt, aki megsebesült, de sofőrje életét vesztette.
Hariri, aki politikai karrierje mellett üzletemberként is sikeres volt (vagyonát több milliárd dollárra becsülik), először 1992-98 között, majd 2000-től volt Libanon miniszterelnöke. Tavaly októberben azonban lemondott, miután a parlament jóváhagyta, hogy három évvel meghosszabbítsák a Szíria által támogatott Emile Lahoud államfő mandátumát. Lahoud elvileg tavaly novemberig tölthette volta be tisztségét. A 60 éves Hariri az utóbbi időben egyre inkább az ellenzék érvelését tette a magáévá, akik a szíriai csapatok kivonását követelik az országból. A kivonulás az egyik kulcstémája a választási kampánynak. Libanonban ugyanis májusban tartanak általános választásokat.