Szövetkeznek Amerika közel-keleti ellenségei

Irán és Szíria szövetséget kötöttek, mert mindkettő veszélyben érzi magát. Az USA az utóbbi években egyre keményebben támadja a két muzulmán országot és mindkettő ellen szankciók sorát vezette be. Az új szövetségesek ígéretük szerint mostantól minden lehetséges eszközzel segítik egymást, ha a másikat támadás éri.

Szerdán Irán fővárosában, Teheránban állapodott meg egymással az iráni alelnök és a szír miniszterelnök abban, hogy országaik segítik egymást. George W. Bush amerikai elnök mindkét országot az ellenséges, gonosz hatalmak közé sorolta. Az elmúlt hetekben mindkét ország erős nyomás alatt állt. Irán a nukleáris programja miatt, Szíria pedig azért, mert valószínűsíthetően segíti az iraki ellenállókat és nem hajlandó kivonulni Libanonból. Az USA a szír vezetést sejti a volt libanoni kormányfő hétfői meggyilkolása mögött is. Mindkét ország anyagilag támogatja az Izrael-ellenes palesztin felkelőket, sokszor a terroristáknak is segítséget nyújtva.

Az új szövetségről az iráni alelnök, Mohamed Reza Aref adott rövid nyilatkozatot. "Fenyegetettségében minden lehetséges eszközzel segítjük Szíriát. Szír testvéreink különleges fenyegetésnek vannak kitéve, és reméljük, hogy fel tudják használni tapasztalatainkat, például a szankciók okozta károk kivédésében."

Iránt 1979, az iszlám forradalom győzelme és az egyházi kormányzás bevezetése óta sújtja szankciókkal az USA. Szíria ellen 2004 májusában vezettek be komoly szankciókat, mert az amerikai hírszerzés szerint Szíriából támogatás érkezik az iraki felkelőkhöz. Szíria az ENSZ-szel is szembekerült, mert a szervezet a szeptemberben határozatot fogadott el arról, hogy ki kell vonni a szír csapatokat Libanonból. Ezt Szíria nem teljesítette, sőt, elérte, hogy a hivatalban lévő, szír-barát libanoni elnök további három évig hatalmon maradhasson. Ezért lemondott októberben a libanoni miniszterelnök, akit hétfőn ismeretlen támadók felrobbantottak.

A két iszlám kormány sok szempontból különbözik egymástól, érdekeik Amerikával való konfrontációik miatt esnek most egybe. Szíriában 1963 óta a Baasz Párt van hatalmon. Ugyanaz a párt, amely Szaddám Huszein idején Irakot is irányította, és a szocialista és az arab nacionalista eszmék alapján működik. Az iraki és a szír Baasz Párt viszont gyűlölték egymást, és ezért Szíria egyedüli arab államként Iránt támogatta a nyolcvanas években az irak-iráni háború idején. Libanonba 1976-ba, az ottani polgárháború idején törtek be a szír csapatok, és mintegy tizenötezer katona azóta is ott állomásozik, holott 1990-ben befejeződött a polgárháború. Szíriában az elnöki tisztséget évtizedek óta az Aszad család valamelyik tagja tölti be. Szíria többször is háborúzott Izraellel. Izrael jelenleg is megszállás alatt tartja a Golán-fennsíkot, amely valaha Szíriához tartozott. E konfliktus és a palesztin fegyveres ellenállás támogatása miatt sohasem volt Szíriának jó viszonya az USA-val.

Iránban 1979 óta egyházi kormányzás van, a választott parlament és elnök felett egy úgynevezett Őrök Tanácsa, egyházi elöljárókból álló szervezet áll. Az ország tényleges vezetője így nem is az elnök, hanem a legfőbb vallási vezető, az ajatollah. Mivel az egyházi kormányzás az Amerika-barát sah (világi uralkodó) hatalmának megdöntésével jutott hatalomra, Amerika sohasem volt beszélő viszonyban az iráni kormánnyal. Az utóbbi időben élesen támadta az USA az iráni nukleáris programot. Irán ugyan tagadja, hogy atombomba gyártására készül, de izraeli és amerikai titkosszolgálatok szerint nagyon közel jár a bomba kifejlesztéséhez. Jelenleg az Európai Unió három vezető hatalma tárgyal Iránnal ebben az ügyben.

A volt libanoni kormányfő, Hariri hétfői meggyilkolása után az USA hazahívta konzultációra Szíriába delegált nagykövetét. Az USA most azzal fenyegetőzik, hogy ha Szíria nem vonul ki Libanonból, akkor tovább szigorítja a szankciókat.