Oktatással nyomul az EU-ba Törökország

Az oktatásban is igyekszik utolérni az Európai Uniót Törökország. Az oktatási reform keretében például modernizálják a tekintélyelvű tankönyveket, és pénzzel igyekeznek elérni, hogy az elmaradt vidékeken élők iskolába küldjék lánygyermekeiket. A török állam történelme során először 2004-ben költött több pénzt az oktatásra mint a hadseregre.

Pénzzel igyekszik elősegíteni a lánygyermekek iskoláztatását a török kormány. A cél, hogy az ország elérje az európai uniós színvonalat a lányok oktatásában is. Az ENSZ gyermekügyi szervezete, az Unicef adatai szerint ugyanis a török lánygyermekeknek több mint fele nem jut még alapszintű oktatáshoz sem. Becslések szerint a 7 millió török analfabéta túlnyomó részét az oktatáshoz nem jutó lányok, asszonyok teszik ki.

Ezen az állapoton igyekszik javítani a Husszein Celik által vezetett török oktatási tárca. Az Unicef által is támogatott kampány eredményeképp csak az elmúlt másfél évben 140 ezer hét és tizenhárom év közötti lánygyermeket irattak be az iskolákba. Az eredetileg 10 városban indított lányok taníttatására buzdító kampányt tavaly 53 török tartományra terjesztették ki - írja a Guardian.

Az oktatási miniszter szerint sok család még most is úgy véli, hogy a lányok iskolába járatása szégyellnivaló dolog. A politikus maga is kelet-törökországi. Vanban, egy iráni határ közelében fekvő városban született, és egyik lánytestvére sem fejezte be a középiskolát, jóllehet fiútestvérei - vele együtt - mind "tanult emberek" lettek.

Az ország civilizálásának tekintett uniós csatlakozási erőfeszítéseknek köszönhetően 2004-ben első alkalommal költöttek többet az oktatásra mint a hadseregre, összesen közel nyolcmilliárd eurót. A pénzek egy részét készpénzben kapták meg azok a szülők, akik iskolába küldték lánygyermekeiket. "Ez egyfajta hivatalos kenőpénz" - ismerte el Celik. A szülők havi apanázst kapnak, az általános iskolába járó lányok szülei gyermekenként 20 millió török lírát - közel 3000 forintot -, míg a középiskolába járók 35 millió lírát - 5000 forintot.

Az uniós csatlakozásra váró Törökország oktatási reformja azonban nem csak a lányok oktatásából áll, hanem demokratizálni és modernizálni is igyekeznek az egész rendszert. A török tankönyveket a világ leginkább tekintélyelvű és ideológiailag leginkább átitatott oktatási segédleteiként tartják számon. A tanulókat azonban most meg akarják tanítani a demokráciára és a kritikus gondolkodásra.

A modernizálásnak azonban számos akadálya van. Egyrészt a 12 milliósra becsült kurd kisebbség, java része nem beszél törökül, ráadásul hiába ismeri fel egy vallásos kurd apa, hogy lánya az oktatásából gazdasági előnye is lehet a családnak, ha a törvények tiltják, hogy a nők hordják hagyományos fejkendőiket az állami tulajdonú épületekben.