Visszaüthet az USA-ra a közel-keleti demokrácia

A palesztin választások, a libanoni kormány bukása, az egyiptomi elnök demokratikus választásokról szóló hétvégi bejelentése mind jelzi: komoly változások vannak kilátásban a Közel-Keleten. A demokratikus folyamatokat szorgalmazó amerikai diplomácia gőzerővel dolgozik a térségben: Egyiptom az amerikai külügyminiszter elmaradt látogatását követően jelentette be, hogy demokratikus választásokat tervez. A Bush-féle külpolitika kritikusai szerint azonban az esetleges szabad választások könnyen hozhatnak helyzetbe szélsőséges csoportokat a közel-keleti országokban, a támogatók szerint viszont a szabadság elterjesztése megéri a kockázatot.

A szír csapatok Libanonból történő kivonását és demokratikus választások kiírását szorgalmazta kedden Londonban Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter. Rice szerint Szíria útját állja mind a libanoni, mind pedig a palesztin demokratikus folyamatoknak.

Libanonban hétfőn mondott le a szírbarát kormány azoknak az utcai tiltakozásoknak a hatására, amelyeket Rafik Hariri két héttel ezelőtti meggyilkolása generált. Az ugyancsak a szír kivonulás mellett érvelő - bár a libanoni ellenzékhez formálisan nem csatlakozó - volt libanoni miniszterelnök brutális felrobbantása mögött sokan Szíriát gyanítják. Az ellenzék által szervezett tiltakozásokon ezért nem csak a kormány, hanem a szír csapatok távozását is követelték, követelik. A tüntetők a kabinet távoztával sem hagyták ott az utcákat, sőt - ukrajnai példán felbuzdulva - sokan sátrakban a köztereken töltik az éjszakákat.

A szír kivonulást a libanoniakon kívül leginkább az Egyesült Államok és Franciaország szorgalmazza. A két állam tavaly ősszel még az ENSZ BT-n is keresztülvitt egy határozatot, amely ugyancsak kivonulásra szólítja fel Szíriát.

Bassár el-Aszad szíriai elnök ugyanakkor szinte az amerikai külügyminiszter felszólításával egy időben az amerikai Time magazinnak adott interjújában arról beszélt, hogy hónapokon belül kivonhatják a szír csapatokat Libanonból.

A szabadság elterjesztésének George Bush-i ideológiájától fűtött amerikai diplomácia láthatóan erős offenzívába kezdett a térségben: nem csak Libanonban igyekszik elősegíteni a demokratikus változásokat.

Meglepő egyiptomi bejelentés

Hoszni Mubarak egyiptomi elnök szombaton meglepetésszerűen jelentette be: kezdeményezik az alkotmány megváltoztatását, hogy még idén közvetlen, többindulós elnökválasztást tarthassanak. Érdekes, hogy egy nappal korábban Condoleezza Rice elhalasztotta hivatalos kairói látogatását, amivel kormánya rosszallását igyekezett nyomatékosítani az egyiptomi vezetés demokratikus reformoktól való elzárkózása és az ellenzéki vezetők bebörtönzése miatt. Azt ugyan hivatalosan senki sem erősítette meg, hogy a két esemény között közvetlen összefüggés van, az azonban biztos, hogy az egyiptomi kormányzat - Izrael után - az amerikai segélyek második legnagyobb kedvezményezettje - írja a Newsday.com.

Kérdés azonban, hogy mennyiben lesznek demokratikusak a beharangozott választások. Az 1981 óta hatalmon lévő Mubarak ugyanis nem részletezte, hogy kik kapnak választójogot és hogyan szabályozzák a kampánypénzek elosztását.

A fejlemények miatt az amerikai kormányzatban már-már optimista hangulat kezd eluralkodni, és úgy tekintenek rájuk, mint olyan jelekre, amelyek azt mutatják, hogy George Bush elnöknek a szabadság elterjesztéséről szóló gondolata nem volt naiv és félreérhető - mint kritikusai állítják -, hanem egy olyan gondolat, amelyet az arabok őszintén magukévá szeretnének tenni - írja a Los Angeles Times.

Vállalják a szélsőséges veszélyt

Szakértők azonban figyelmeztetnek, nem biztos, hogy a demokratikusnak tűnő változások jó irányban haladnak. William Quandt, Jimmy Carter elnök egykori tanácsadója arra hívta fel a figyelmet, hogy Libanonban a legnagyobb szervezett ellenzéki erő a militáns síita Hezbollah, amely nem éppen Amerika-barátságáról híres. Egy esetleges demokratikus libanoni választáson a helyi síiták körében népszerű szervezet jó eredményt érhet el. Egyiptomban, hasonló módon, könnyen a szélsőségesek - például a betiltott Muzulmán testvériség - malmára hajthatják a vizet a tervezett demokratikus változtatások - figyelmeztet a szakértő.

Bush szabadságosztó politikájának támogató szerint viszont, ha ez az ára annak, hogy demokratizálják a világot, vállalni kell a radikális csoportok megerősödésének lehetőségét. Az e mellett érvelők úgy vélik, a hosszú évtizedekig a térségben folytatott amerikai külpolitika - a stabil, ám antidemokratikus rezsimek támogatása - váltotta ki azt az ellenérzést az USA-val szemben, amely most a terroristák fő mozgatórugója.

Quandt azonban felidézi, hogyan próbálta meg Carter annak idején rávenni az iráni sahot, hogy lazítson a szigorú politikai rendszeren és hogy a sah bukása után hogyan jósolták meg a kormány legelismertebb Irán-szakértői Khomeini ajatollah felemelkedését. "Elkezdődik valami egészen kecsegtető, ám a végén nagyon másképp alakulnak a dolgok" - mondja.