Silvio Berlusconi miniszterelnök és olasz titkosszolgálati vezetők is részt vettek azon a temetésen, ahol Nicola Caliparit helyezték végső nyugalomra. Az olasz titkosszolgálati tisztet amerikai katonák lőtték agyon Irakban, közvetlenül azután, hogy kiszabadította a túszként fogva tartott olasz újságírót, Giuliana Srgenát. A bagdadi repülőtérre vezető úton kitört lövöldözésben maga Sgrena is megsérült, aki csak annak köszönheti életét, hogy Calipari testével védte a golyóktól.
Calipari az olasz titkosszolgálat egyik legtapasztaltabb túszszabadító tisztje volt, aki korábban két olasz segélymunkás szabadon engedését is elérte Irakban. A szertartást, amelyet a római Santa Maria degli Angeli templomban tartják több száz olasz kísérte figyelemmel. A megmentett újságírónő ugyanakkor nem vett részt a temetésen, mivel kórházban ápolják.
A lövöldözés miatt Olaszország magyarázatot követelt az USA-tól. Az amerikai illetékesek sietve igyekeztek mindenkit megnyugtatni, hogy véletlen baleset történt, és az ügy teljes kivizsgálását ígérik.
A baloldali Il Manifesto újságírója ugyanakkor több nyilatkozatában is kifejtette: az amerikai katonák talán nem is véletlenül nyitottak tüzet az őt szállító autóra. Az iraki háborút köztudottan elutasító Sgrena azt állítja, hogy az amerikaiak hevesen ellenzik az olyan tárgyalásokat a terroristákkal, mint amilyenek az eredményeképpen ő is kiszabadult. "Nem kizárható, hogy én voltam a célpont" - állítja.
Az amerikai hadsereg hivatalos tájékoztatatása szerint a katonák először kar- és fényjelzésekkel, majd figyelmeztető lövésekkel igyekeztek megállítani az olaszokat szállító - szerintük - sebesen közeledő autót. Látva azonban, hogy a kocsi nem lassít rálőttek a motorházra, hogy megállítsák.
Sgrena szerint ugyanakkor sofőrjük kétszer is beszélt az olasz követséggel, hogy úton vannak a reptér felé, de alig egy kilométerrel előtte lövéseket hallott, és a sofőr kiabálását, hogy "Olaszok vagyunk!". Az újságíró szerint abban a helyzetben nem is haladtak különösebben gyorsan. Sgrena szerint elképzelhető, hogy a repteret őrző amerikaiakat nem tájékoztatták jövetelükről, de tetteiket akkor sem tartja megbocsáthatónak.