2,2 milliárd embert fenyeget a malária

Kétszer több halálos áldozata van világszerte a maláriának, mint ahogy korábban becsülték - állítja egy brit kutatócsoport. Eddig az áldozatok számát évi egymillió felettire tették. A kutatók szerint összesen 2,2 milliárd embert fenyeget a betegség.

Az oxfordi egyetem egyik kutatócsoportjának becslése szerint több mint félmilliárd maláriás eset volt világszerte 2002-ben. Ez a szám több mint másfélszerese annak, amit az ENSZ illetékes szervezete, a WHO becsült. A megbetegedések kétharmada Afrikában történt, túlnyomórészt az öt éven aluli gyerekek körében. A tanulmányuk szerint összesen 2,2 milliárd embert fenyeget a malária.

Az eltérés okát az oxfordiak abban látják, hogy a WHO az érintett országok központjainak jelentéseire támaszkodik, amikor a maláriás adatokat összeállítja, és ez a tudóscsoport szerint kevésbé megbízható, mint az ő módszerük. "Járványtani, földrajzi, demográfiai információkkal modellezzük, hogy ott, ahol emberek élnek, mekkora valószínűsége van maláriás fertőzésnek és a betegség kialakulásának" - mondta a kutatásvezető, Bob Snow. Még műholdról kapott adatokat is felhasználnak a számításaikban.

"Óvatos megközelítéssel próbáltuk megbecsülni, hogy mennyi maláriás fertőzés történik évente a világon, de még így is az derült ki, hogy a probléma jóval nagyobb, mint korábban gondoltuk" - jelentette ki a kutató. Kidolgozták, hogy kit fenyeget a malária, hol vannak a veszélyeztetett területek és mekkora esélyük van a maláriás támadásoknak. Az adataik szerint a maláriás esetek majdnem negyede Délkelet-Ázsiában és a Távol-Keleten található, míg a legtöbb embert Afrikában érint a betegség súlyosabb tünetekkel járó változata.

A kutatók szerint azért fontosak a pontos számok és adatok a betegség elterjedtségéről, hogy tudják, milyen források és mennyi pénz szükséges a probléma hatékony kezelésére. Annál is inkább, mert új gyógyszerekre van szükség a malária elleni küzdelemre, amelyek kifejlesztése igen drága.

A fertőzés terjesztésében kizárólag a nőstény maláriaszúnyogok játszanak szerepet. A fertőződést követően a tünetek általában 10-35 napon belül alakulnak ki. Kezdetben hőemelkedés, fejfájás, izomfájdalmak, hidegrázás és általános rossz közérzet jelentkezik. Ezek a gyakran influenzaszerű tünetek 2-3 napig tartanak, és el is maradhatnak. Ezt követik a vörösvérsejtekből kiszabadult kórokozók által kiváltott, hidegrázással kezdődő, visszatérő lázrohamok.

A kezeletlen esetekben jelentkezhet a máj és a lép megnagyobbodásával együtt járó enyhe sárgaság. Az esetek 20 százaléka végzetes kimenetelű. A szakszerűen kezelt betegek fertőzőképessége a tünetek elmúlásával egy időben megszűnik.