Zágráb még reménykedik a csatlakozási tárgyalások megkezdésében

A horvát külügyminiszter még reménykedik abban, hogy országa március 17-én megkezdheti csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval, jóllehet Zágráb mindeddig nem adta a hágai Nemzetközi Törvényszék kezére a háborús bűnökkel vádolt Ante Gotovina nyugalmazott tábornokot, amit pedig Brüsszel a tárgyalások megkezdésének előfeltételéül szabott.

Kolinda Grabar-Kitarovic külügyminiszter csütörtökön Bécsben adott hangot a csatlakozási tárgyalások időbeni megkezdésével kapcsolatos reményének, miután tárgyalt Ursula Plassnik osztrák külügyminiszterrel. A két külügyminiszter asszony találkozója után tartott sajtóértekezleten a horvát diplomácia vezetője kifejtette: Zágráb tudatában van annak, hogy március 17-ig már nem sok idő áll a rendelkezésére. Úgy vélte azonban, Horvátország meg tudja győzni az Európai Uniót arról, hogy hatóságai teljes mértékben együttműködnek a Nemzetközi Törvényszékkel.

626-ból 625

Grabar-Kitarovic emlé-keztetett arra, hogy a hágai törvényszék eddig 626 megkeresést intézett Zágrábhoz, amelyek közül a horvát hatóságok 625-re megfelelő intézkedéseket hoztak. Tavaly Horvátországban 9 gyanúsított - közöttük két horvát tábornok - a szabad akaratából úgy döntött, hogy a hágai törvényszék elé áll. A külügyminiszter leszögezte, Zágráb szerint bizonyítékokkal kellene alátámasztani azt az állítást, hogy a nyu-galmazott Gotovina tábornok Horvátország-ban van. A horvátországi vizsgálatok mindeddig nem erősítették meg, hogy a nyugalmazott tábornok szülőhazája területén lenne.

Az EU a csatlakozási tárgyalások feltételeként szabta, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék állapítsa meg: Horvátország teljes mértékben együttműködik Hágával. Carla del Ponte, a hágai törvényszék főügyésze az utóbbi időben két jelentésében is azonban ennek az ellenkezőjét állapította meg, s azt állította, hogy a háborús bűnök gyanújával körözött Ante Gotovina tábornok elérhető lenne a horvát hatóságok számára, ha el akarnák fogni őt. Zágráb cáfolja Carla del Ponte Gotovinával kapcsolatos állítását, és a horvát külügyminiszter még bizonyítékokat is kért erre.

Ante Gotovina nyugalmazott horvát tábornokot, aki korábban a francia idegenlégióban szolgált, azzal gyanúsítja a hágai törvényszék, hogy parancsnoki felelősség terheli azért, mert a krajinai szerbek elleni 1995-ös terület-visszaszerző akcióban a horvátok Knin környékén mintegy 150 szerb civilt lemészároltak, emellett fosztogattak, városokban és falvakban hajtottak végre tisztogató akciókat, valamint deportálásokat és más háborús bűnöket követtek el. Gotovina a 70-es években az idegenlégióban új személyazonosságot kapott, és csak a 90-es évek elején használta ismét a saját nevét, amikor visszatért Horvátországba, hogy csatlakozzon a horvát fegyveres erőkhöz. A tábornok jogi képviselői szerint a francia hatóságok sohasem adtak ki Ante Gotovina névre kiállított személyazonossági dokumentumokat, így nem tudni, hogy a horvát-francia állampolgárságú körözött milyen néven és hol élhet.

A bécsi tömegtájékoztatás emlékeztetett arra, hogy a Horvátországgal való csatlakozási tárgyalások megkezdéséről az EU-tagországok külügyminisztereinek kell dönteniük március 16-án.