Csúsznak a horvát EU-csatlakozási tárgyalások

A háborús bűnökkel vádolt Ante Gotovina tábornok miatt elhalasztja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Horvátországgal az EU - döntött a tagállamok külügyminisztereiből álló testület. A tárgyalásokat eredetileg március 17-én kezdték volna, ám mivel a horvát hatóságok nem fogták el Gotovinát, egyelőre nem lesz belőlük semmi. Új időpontot nem adtak Zágrábnak, azaz Gotovina kézrekerítésén múlik a tárgyalások megkezdése.

Mindeddig példa nélkül álló döntést hozott szerdán az Európai Unió: mindössze egy nappal a tárgyalások megkezdésére kitűzött időpont előtt a tagállamok külügyminiszterei elhalasztották Horvátországgal az EU-csatlakozási megbeszéléseket.

A lépés szokatlan ugyan, de nem váratlan: az elmúlt hónapokban egyre több jel mutatott arra, hogy a tavaly decemberi EU-csúcs határozata dacára nem kezdődhetnek meg a megbeszélések a kitűzött időpontban, azaz március 17-én. Az állam- és kormányfők ugyanis a folyamat beindításának feltételéül szabták, hogy Horvátország teljes mértékben működjék együtt a jugoszláviai háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszékkel. Mind Hága, mind a brüsszeli EU-bizottság, továbbá a tagállamok többsége is ezen együttműködés hiányosságaként értékelte, hogy a zágrábi vezetés nem kutatta fel és nem adta át a törvényszéknek Ante Gotovinát.

A volt horvát tábornokot hazájában nagyon sokan hősnek tartják, ám Hága szerint háborús bűnöket követett el a horvátországi szerb lakta területek visszafoglalására indított 1995-ös hadjárat vezetőjeként. (A horvát vezetés azt állítja, hogy a volt tábornok minden jel szerint külföldön bujkál, s így Zágráb eleve nem is tudja őt kiszolgáltatni Hágának.)

A külügyminiszterek egyben úgy határoztak, hogy nem adnak új időpontot Zágrábnak a tárgyaláskezdésre, azaz teljes mértékben a Gotovina-ügy megoldásától teszik függővé az EU-csatlakozási megbeszélések beindítását. Ugyanakkor - mintegy biztatásként - jóváhagyták azt a tárgyalási keretet, amelyet az EU követni fog, ha a megbeszélések mégis megkezdődnek majd.

Még a tanácskozás kezdete előtt az EU soros elnöksége nevében Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter azt mondta: ha a tanácsülésen nem adnak zöld utat Horvátországnak a tárgyaláskezdésre (ezt lényegében bizonyosra lehetett venni, hiszen ez utóbbihoz mind a 25 tagállam egyöntetű jóváhagyására lett volna szükség), akkor sincs nagy baj, hiszen "az EU-elnökség mindent megtesz majd, hogy a szervezet kapuja nyitva maradjon Horvátország előtt."