Korrupció veszélyeztetheti Irak újjáépítését

A Transparency International (TI) nemzetközi korrupcióellenes szervezet szerint az iraki újjáépítés a világ eddigi legnagyobb korrupciós botrányával fenyeget. Hatalmas összegekről dönthetnek ugyanis korrupt hivatalnokok. A TI szerint a szegény országokban jellemző probléma, hogy kenőpénzért olyan cégek kaphatnak megbízást hatalamas építkezésekre, amelyek drágán dolgoznak és silány minőségű építményeket adnak át. Több vizsgált országban már jelentős károkat okoztak a drágán felépített, de használhatatlan vagy gazdaságtalanul működő erőművek.

Irak újjáépítése a világ legnagyobb korrupciós botrányának a veszélyét hordozza magában - állapította meg szerdán nyilvánosságra hozott jelentésében a Transparency International (TI). A korrupcióellenes szervezet a nagy építkezésekkel, közbeszerzési eljárásokkal, fejlődő országok újjáépítésével, a velük kapcsolatos korrupcióval foglalkozik legújabb jelentésében. Harmincnégy országot részletesen is megvizsgált, ezek listáján nem szerepel Magyarország.

A TI szerint Irakban már az "olajért élelmiszert" programmal sem volt minden rendben, de az ország háború utáni újjáépítésére szánt hatalmas pénzek elköltése körül minden eddiginél nagyobb korrupciós botrány pattanhat ki. Az országot minden szinten annyira behálózta a korrupció, hogy a dollármilliárdok elköltését nem az ésszerűség határozza meg. Az ország újjáépítésére szánt pénzek nagy részét még nem költötték el, ezért még idejében közbe lehetne lépni a szervezet szerint.

A korrupció Irakban és más vizsgált országokban is az építőiparban a legnagyobb, építkezésre ugyanis világszerte 3200 milliárd dollárt költenek el évente. A TI szerint a nagyléptékű építési beruházások az átláthatóság hiányában alááshatják a gazdasági fejlődést is sok fejlődő országban. A korrupt döntéshozók által megkötött szerződések miatt ugyanis alacsony színvonalú munkát végeznek a kenőpénzért megbízáshoz jutott cégek, sokszor irreálisan drágán, ezzel adósságcsapdába kerülhetnek sok évtizedre a szegény országok. Ráadásul több esetben is előfordult, hogy gyakorlatilag használhatatlan létesítménnyel gyarapodott egy-egy állam.

A rosszul megépített épületek természeti katasztrófák esetén az anyagi kár mellett további gondokat is okozhatnak. Ha például az építési előírásokat a megvesztegetett ellenőrök nem tartatják be, előfordulhat, hogy veszélyes épületeket, akár atomerőműveket, duzzasztógátakat is engednek szabálytalanul felépíteni.

Erre jó példa a TI szerint a Fülöp-szigeteki, 2 milliárd dollárért felépített atomerőmű, ami egy törésvonalra épült. Így ha valaha is üzembe helyezik, óriási veszélyt jelenthet, mert akár egy kisebb földrengés esetén is sugárzó anyag kerülhet ki az erőműből. A TI szerint az erűművet építő cég 17 millió dollárt fizetett Marcos exelnök egyik közeli barátjának, hogy velük kössék meg a szerződést.

Az Argentína és Paraguay határán felépült Yacyreta-gát is jól példázza pocsékolást. A duzzasztógát melletti vízi erőmű gazdaságtalanul termel áramot, így állami támogatás kell a működtetéséhez. Az 1,87 milliárd dollárért felépült gát így valószínűleg sosem fog megtérülni. Ráadásul dokumentumokkal nem is tudták eddig igazolni, hogy miért került ilyen sokba az építmény. Emellett a gát miatt elárasztottak egy közeli mocsarat, így már természeti károkat is okozott a beruházás.

Ugandában a Nílusra épített Bujagali-gát is felbecsülhetetlen környezeti károkat okozott, és ez az építmény is úgy készülhetett el, hogy megvesztegettek egy magas rangú kormánytisztviselőt. Ebben az ügyben több hatóság és a Világbank is vizsgálatot rendelt el.