Tadic néhány hete Koszovóban járt, s akkor még Ramus Haradinaj akkori koszovói miniszterelnökre célozva kijelentette, hogy amíg feltételezett háborús bűnösök vezetik a tartományi kormányt, nem lesz csúcsszintű párbeszéd. Azóta annyiban változott a helyzet, hogy Nemzetközi Törvényszék vádat emelt Haradinaj ellen, aki lemondott és elutazott Hágába.
A belgrádi-pristinai párbeszédet régóta szorgalmazza a nemzetközi közösség, ez az egyik sarkalatos követelménye az ENSZ koszovói rendezési tervének. Eddig azonban csupán szakértői szintű tárgyalások kezdődtek a szerb és a koszovói kormány között az eltűntek felkutatásáról és az energetikai problémákról.
Boris Tadic szerint Koszovó függetlensége teljesen elfogadhatatlan, mert ez megingatná az egész balkáni térséget. Koszovó végleges státusának "többnek kell lennie az autonómiánál, de kevesebbnek a függetlenségnél", ugyanakkor a szerb elnök szerint erről nincs mit tárgyalni, amíg nem teljesültek a rendezési tervben megfogalmazott követelmények, amelyek között az egyik legfontosabb, hogy vissza kell térnie otthonába a tartományból elmenekült több mint 200 ezer szerbnek.
Pristinában azonban azt várják a koszovói albán vezetők, hogy a rendezési tervben lefektetett demokratikus normák teljesítésétől függetlenül még az idén megkezdődnek a tárgyalások Koszovó státusáról. Haradinaj közvetlenül Hágába való távozása előtt a következő menetrendet vázolta fel: májusban a nemzetközi közösség értékelni fogja a rendezési terv "technikai" kérdéseinek megvalósítását, nyár közepén áttekinti a politikai kérdéseket, szeptemberben megkezdődnek a tárgyalások Koszovó státusáról, és decemberre döntés születik róla.