Rezervátumot áldozott fel fél évre elég olajért az USA

Az amerikai szenátus csütörtökön, ha minimális többséggel is, de úgy döntött: megindulhat az olajtermelés Alaszka egyik legnagyobb és legérintetlenebb természetvédelmi területén. George Bush szerint az ott kitermelt olajjal lazíthatnak az USA külföldi nyersanyagtól való függőségén. A beruházás ellenzői viszont azzal érvelnek, hogy nem éri meg beáldozni a páratlan természeti értékeket rejtő területet annyi olajért, amit az USA fél év alatt felhasznál.

Hamarosan olajkutakat fúrnak és megindul a termelés az egyik utolsó, gyakorlatilag még érintetlen észak-amerikai vadonban, Alaszkában. Az Egyesült Államok szenátusa csütörtökön döntött úgy (51-49-es arányban), hogy engedélyezi az olajkitermelést az észak-alaszkai Sarkvidéki Nemzeti Vadrezervátumban. A döntés évek hosszú során húzódó vitáknak vetett véget a sokak által amerikai nemzeti kincsnek tekintett nemzeti park területén található olajlelőhelyek kiaknázhatóságáról.

George Bush amerikai elnök a szenátusi döntést üdvözölve közölte, az olajkitermelés mind nemzetbiztonsági, mind gazdasági szempontból roppant előnyös. "Kiváló lehetőség, hogy legyenek saját olajtartalékaink. Ezzel a beruházással Amerika jóval kevésbé lesz kiszolgáltatva a külföldi energiaforrásoknak, legalább napi egymillió hordónyi olaj erejéig" - jelentette ki.

Az energiaforrást a szakemberek szerint Alaszka partvidékén aknázhatják ki, ám az első fúrásokat csak 2007-ben kezdik meg, és a kutak csupán tíz év múlva működnek majd teljes gőzzel. Az amerikai Földtani Intézet becslései szerint 5,6 és 16 milliárd hordó közötti olajmennyiséget rejthet a föld a kérdéses területen. A legvalószínűbbnek azt tartják, hogy körülbelül 10,4 milliárd hordónyi mennyiséget tudnak kitermelni. Az amerikai kormány 2,5 milliárd dollár többletbevételre számít a bérleti díjakból, és adókból a következő tíz évben, míg a termelés várhatóan 2025-re éri el a napi egymillió hordós csúcsmennyiséget.

Ám az ellenzéki demokraták és a környezetvédők megkérdőjelezik, hogy valóban megéri-e feláldozni az 1960 óta védettséget élvező, utolsó érintetlen vadrezervátumot, amikor a beruházás nem is oldja majd meg az USA energiaproblémáit. Az Egyesült Államok jelenleg napi 20 millió hordó olajat használ fel. Charles Clusen, az alaszkai természeti kincseket védő tanács egyik vezetője szerint ez azt jelenti, hogy tíz év múlva a teljes alaszkai olajkincs csupán az USA féléves olajszükségletét elégítheti ki. Clusen szerint "egyáltalán nincs értelme iparosítani az alig néhány megmaradt vadrezervátumot. Az Egyesült Államok jelenleg a világ ismert olajkincseinek csupán 3 százalékával rendelkezik, miközben 25 százalékát használja fel. Csak egy kis matematika. Elpusztíthatjuk az összes nemzeti parkot és rezervátumot, de akkor sem leszünk képesek függetlenné válni a külföldi olajtól. Le kell magunkat választani az olajról."

Lisa Murkowski alaszkai szenátor szerint ugyanakkor az alaszkai termeléssel "25 évre pótolhatjuk a Szaúd-Arábiából származó importolajat". A támogatók emellett azzal érvelnek, hogy a modern kitermelési módszerek jóval kisebb fenyegetést jelentenek a környezetre, mint korábban. "Nem lesznek környezeti károk, és ez tény" - jelentette ki Larry Craig idahói szenátor.

Ennek azonban ellentmondanak az Alaszka más területein is folyó olajkitermelések során szerzett tapasztalatok. A partvidéki olajövezetben burjánzanak a kapcsolódó iparágak, több ezer kilométernyi út, kifutópálya és csővezeték épült, valamint fúrótornyok, kavicsbányák csúfítják a környezetet.

Forrás: anwr.org

A környezetvédők szerint a sarkvidéki területen történő olajkitermelés különösen veszélyes a kurta nyár és rövid vegetációs időszak miatt. Az év nagy részében itt uralkodó hideg időjárás és a tápanyagban szegény földréteg miatt a fizikai károsodások - buldózerek nyoma, robbantásos földtani vizsgálatok - vagy az esetleges olajszivárgások évszázadokra tönkretehetik a növényvilágot. Leginkább azonban az itt élő állatok sorsáért aggódnak. Az ellenzők szerint pont az olajkitermelésre kiszemelt a terület jelenti a rezervátum biológiai szívét. A térségben 45 állatfajt veszélyeztet az olajipar. Jeges-, grizzly és feketemedvék, karibuk, sarki rókák, sarki ludak és vándorló madarak millióinak léte a tét.