Továbbterjedtek a tiltakozások és tömegmegmozdulások Kirgíziában. A választások tisztaságát vitató ellenzéki aktivisták egy kormányzati épületet kerítettek hatalmukba az ország második legnagyobb városában, Osban. A helyi önkormányzat épületét körülbelül ezer ember foglalta el, távozásra kényszerítve az azt védő rendőri egységeket. Már pénteken is elfoglalták az önkormányzatot, ám akkor kiverték a tiltakozókat a rendőrök.Hétfő délben a város repülőterét is elfoglalták a tüntetők. A tömeg így akarja megakadályozni, hogy légi úton kormánycsapatokat küldjenek a forrongó városba.
Vasárnap a közeli Dzsalálábádban (a harmadik legnépesebb település az országban) foglalták el a város több részét is, megrohamoztak egy rendőrőrsöt, és elállták a repülőtér kifutóját, hogy a hatóságok ne tudjanak csapaterősítést küldeni. A tiltakozók szerint az elnök és a kormányzó párt elcsalta a február 27-i választásokat, illetve az azt követő március 13-i második fordulót, mivel csak egy maréknyi ellenzéki képviselő jutott be a parlamentbe. A tiltakozók Aszkar Akajev elnök távozását követelik.
Az ellenzék nyolc másik kirgiz városban is szervezett megmozdulásokat az elmúlt hetekben, és előszeretettel emlegetnek "citromos" vagy "tulipános" forradalmat, a közelmúltbeli ukrajnai narancsos vagy a grúziai rózsás forradalomhoz hasonlítva a mozgalmat. A választások nemzetközi megfigyelők szerint sem voltak demokratikusak, az erről szóló jelentések pénzzel megvásárolt szavazatokról, a média kormányzati kisajátításáról és az ellenzéki jelöltek indokolatlan kizárásáról szólnak.
Tárgyalásokat ígér a kormányfő
Nyikolaj Tanajev kormányfő eközben bejelentette, hogy tárgyalni fognak a tiltakozókkal, és ígéretet tett, hogy nem vetnek be erőt ellenük. "Sem az elnök, sem én, sem a belügyminiszter nem engedi, hogy saját népünk ellen fordítsuk a fegyvereket" - mondta.
Az ellenzék azonban csakis Akajevvel akar tárgyalni, ugyanakkor az még nem derült ki, hogy részükről ki venne részt a tárgyalásokon. A BBC News tudósítója szerint a tiltakozások helyi jellegűek, és nincs olyan személyiség vagy párt, aki/amely összefogná az ellenzéki erőket. Az üzbég határhoz közeli térséget ráadásul főképp üzbégek lakják, akik eleve nem kedvelik a fővárosban, Biskekben székelő kirgiz vezetést.
Három éve már voltak hasonló tiltakozások a területen, akkor a rendőrség több tüntetőt is agyonlőtt, az 1990-ben itt kirobbant etnikai összetűzéseknek pedig több száz halálos áldozata volt. Kirgízia az egyik legszegényebb közép-ázsiai állam, ugyanakkor komoly stratégiai jelentőséggel bír, mivel viszonylag hosszú közös határa van Kínával, és egy-egy orosz, illetve amerikai támaszpontoknak is otthont ad.