Imámok, focisták kampányolnak a török nőkért

Bár javul a nők helyzete Törökországban, még közel sem lehet egyenjogúságról beszélni. A rendőrség brutálisan lép fel az esélyegyenlőségért tüntető nőkkel szemben, és ma is gyakoriak a kényszerházasságok. Miközben a kormány az Európai Unió követeléseinek megfelelően próbál javítani a nők helyzetén, kiderült, hogy az európaiak egész más okból nem várják szívesen a törököket. Az EUobserver felmérése szerint a tagországok polgárai szerint az EU elérte a sokszínűség lehetséges határát. 

Törökországnak még több pontban is változásokat kell elérnie ahhoz, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz (EU). Az egyik ilyen kérdés az esélyegyenlőség. Törökországban ugyanis még mindig alárendeltek a nők, bár a két nem közötti különbség lassan csökken. Az Európai Parlament március 16-i nyilvános meghallgatásán a török nők jogairól számolt be a török kormány egyetlen női minisztere, Güdal Aksit, aki szerint ma már az állam a médiával és az iskolákkal együtt harcol a nők elleni erőszak megfékezése érdekében.

"Mindent megteszünk, amit csak lehet az emberi jogokért" - állította a miniszter, hozzátéve, hogy az egyik sarkalatos pont, hogy a nők betölthessék a nekik járó helyeket. Március 6-án számos nő tüntetett az egyenjogúságért, de igencsak brutálisan léptek fel ellenük a rendőrök, ami jól példázza megítélésüket az országon belül - írta az EUobserver. Güdal Aksit elítélte meghallgatásán a rendőri brutalitást. Közölte: mindezt a rendőrképzés hiányosságai okozták, és több rendőrtiszt ellen vizsgálat indult.

Feride Acar egyetemi tanár ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a török nők elnyomása, ami tény, korántsem korlátozódik a török országhatárokon belülre. "Az esélyegyenlőtlenség legjobb példája az, ahogy az észak- és nyugat-európai államok bánnak a török kisebbséggel" - állította.

Az emberi jogokért küzdő Nemzetközi Helsinki Szövetség (IHF) nemrég nyilvánosságra hozott jelentéséből ugyanis az derült ki, hogy a muzulmánok iránt egyre kevesebb toleranciával rendelkeznek az EU lakosai. E szerint a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadás óta az Európai Unión belül egyre több diszkrimináció éri a muzulmán embereket. A bizalmatlanság és rosszindulat egyre csak nőtt az elmúlt években az európai muzulmán kisebbséggel szemben. Elsősorban azokat érik támadások, akik fejkendőt vagy turbánt viselnek az utcán, de bizonyítható az is, hogy az álláskeresésnél eleve kizárják azokat, akiknek arab hangzású nevük van.

Az EU-n belül körülbelül 20 millió muzulmán él. A legtöbben Franciaországban, körülbelül 4-5 millióan, 3 millióan Németországban, a legkevesebben - azok közül az országok közül, ahol a vizsgálat szerint számottevő török kisebbség él - Dániában, mintegy 180 ezren.

Elhangzott a meghallgatáson az is, hogy a török nők helyzete regionálisan eltérő. Az EU-csatlakozásba vetett remény következtében egyre erősödnek a női mozgalmak az országon belül, és egyre hangosabban követelik a reformokat az esélyegyenlőség terén. Az 1990-es években több törvényt is elfogadtak az emberi jogok érvényesítése érdekében, például az 1998-as családvédelemről szóló törvény már megfelelt az európai standardoknak. Az esélyegyenlőség tekintetében azonban még jelentős elmaradások vannak, bár a nemi diszkriminációt és a munkahelyi szexuális zaklatást már Törökországban is törvény tiltja.

Fotó: EPA

Serap Cileli emberi jogi aktivista ugyanakkor számos példával szemléltette, hogy mennyire nem becsülik a török nőket. A kényszerházasságok és a becsületbeli ügynek nevezett gyilkosságok még mindig a mindennapi élet részét képezik, különösen az ország délkeleti és keleti részében, ahol - elsősorban a falvakban, kisvárosokban - még mindig a tradíciók, a patriarchátus szabályai szerint élnek.

Például a szegény szülők az azonnali hozomány reményében ma is összeadják kiskorú gyermekeiket, de az is gyakori, hogy elcserélik egy másik családdal lányaikat fiúkra, hogy így megússzák a hozomány kiadását. "A legutóbbi törvények fontos lépést jelentenek a jó irányba, de a török kormány még mindig alig védi a nőket az erőszak ellen" - közölte az aktivista.

Martin Harvey, a törökországi EU-delegáció vezetője szerint még számos területen lemaradásban van az ország. "Nem telik el úgy egy megbeszélés Törökország és az EU között, hogy ne kerülnének szóba az emberi jogok és a nők jogainak kérdése. Azt reméljük, hogy például a még mindig szokásosnak tekinthető ügynevezett becsületbeli gyilkosságok elkövetőit például hamarosan életfogytig tartó börtönbüntetéssel sújtják" - közölte.

Számos török szervezet bekapcsolódott a nők elleni erőszak megfékezését célzó mozgalomba. A török futballszövetség például a tájékoztató kampányokból veszi ki a részét. Ennek érdekében május 1-től mind a szövetség, mind a fegyveres erők tagjai egy tanfolyamon vesznek részt az ENSZ Népességügyi Alapjának szervezésében. Szintén az ENSZ ankarai szervezetének szervezésében kerül sor a nagy pénteki imádkozásra is. Március 25-én ugyanis az ország 18 ezer imámja a nők elleni erőszak ellen fog felszólalni imájában.

Törökország várhatóan ez év októberében kezdi meg az EU-val a csatlakozási tárgyalásokat, de a csatlakozásra még az elkövetkező tíz évben valószínűleg nem kerülhet sor.