Szófiába és Moszkvába vezetnek a szálak a pápa elleni 1981-es merénylet és elkövetője, Ali Agca ügyében a keletnémet titkosszolgálat volt vezetőjének levelei szerint. A Stasi-akták alapján a bolgárok voltak a végrehajtók, a KGB pedig a merénylet elrendelője - írta szerdai számában a Corriere della Sera című olasz napilap.
Az olasz lap szerint a kérdéses dokumentumok tucatnyi lapon keresztül bizonyítják, hogy a bolgár végrehajtók Agcát és más török terroristákat bérgyilkosként használtak fel. Az egykori NDK titkos ügynökeinek jutott feladatul az egész akció irányítása, illetve a nyomok eltüntetése és a nyomozás tévútra terelése az 1981-es merénylet után.
A Corriere della Sera azt állítja, hogy a leveleket a német kormány ásta elő a Stasi-archívumokból, hogy ezután Bulgáriának adják át. Szófia ugyanakkor - mint a bolgár kormányszóvivő a napokban ígéretet tett erre - a dossziét átadja az olasz parlament úgynevezett Mitrohin-bizottságának. Ez a testület vizsgálja az egykori kelet-európai szocialista országok titkosszolgálatainak olaszországi tevékenységét. A dokumentumok az olasz lap szerint bizonyítják a KGB, a Stasi és a bolgár titkosszolgálat érintettségét és egyben felelősségét is.
A Corriere della Sera állításait bolgár sajtónyilatkozatokra alapozza, amelyek szerint a német fél által átadott "ezer dokumentum közül 10, esetleg 60 oldal - főként levelezések - foglalkozik a pápa elleni merénylettel, amelyekben az NDK titkosszolgálatának ügynökei segítséget és együttműködést kérnek bolgár kollégáiktól, hogy ki lehessen védeni a balkáni köztársaságnak a pápa elleni merényletben való érintettségére vonatkozó verziókat".
Az olasz lap szerint ezzel egybehangzóan nyilatkozott a merénylet ügyét vizsgáló Ferdinando Imposimato olasz bíró is az Oggi című olasz hetilapnak, aki Markus Wolf egykori Stasi-főnökkel folytatott beszélgetéseire hivatkozva utalt a KGB, a Stasi és a bolgár titkosszolgálatok érintettségére. Imposimato szerint a kudarccal végződött merénylet után a titkosszolgálatok mindent megpróbáltak, egészen a pápa és az akkori olasz köztársasági elnök, Pertini zsarolásáig, hogy rábírják őket a börtönben vallani kezdett Ali Agca szabadon bocsátására. Az olasz bíró azt állítja, hogy a pápa elleni merénylet terve még 1979-ben született a Krímben, Andrej Gromiko és Leonyid Brezsnyev lengyel vezetőkkel folytatott megbeszélésén.