Hanning a Handelsblatt című düsseldorfi lapnak nyilatkozott, s a hétfőn nyilvánosságra hozott interjúrészlet szerint "az alapvető hibát már 2001 novemberében elkövették, amikor a Tora Bora hegységben (az Afganisztán és a pakisztáni törzsi vidék határán) afgán egységekkel akarták elfogatni" Oszama bin Ladent, az al-Kaida terrorista szervezet vezetőjét. Hanning úgy véli, hogy Oszama bin Laden sok pénzért megvásárolhatta szabadságát, majd a határvidéken kiépítette saját infrastruktúráját.
A vád, hogy George Bush futni hagyta Oszama bin Ladent, a tavalyi amerikai választási kampányban is felbukkant John Kerry demokrata párti kihívó részéről. Kerry szerint 2001 őszén Oszama bin Laden körül a Tora Bora hegységben már szorult a hurok, Bush elnök mégis hagyta kicsúszni belőle, mivel a munkát úgymond kihelyezte, afgán hadurakra bízta, akik nem sokkal korábban még egy követ fújtak az al-Kaida vezérével.
Az Egyesült Államok hivatalosan eddig azt hangoztatta, nem egyértelmű, hogy Oszama bin Laden akkor valóban a Tora Bora barlangjaiban tartózkodott-e. Márciusi sajtójelentések szerint azonban ez a gyanú az utóbbi időben inkább megerősödött, mégpedig egy a guantánamói támaszponton fogva tartott terroristagyanús személy elleni bizonyító eljárás során.