Száz esztendeje nem tapasztalt árvíz pusztít a Bánátban

Hatalmas árvíz pusztít a romániai és szerbiai Bánátban. A sok csapadék miatt megáradt és medrükből kilépett folyók - a Temes, a Berzava és a Béga - számos települést öntöttek el, sok ház összedőlt. A hatóságok több ezer embert telepítettek ki, Románia két megyéjében és Szerbia közép-bánáti részén. Szerbiában csak "bánáti cunamit" emlegetnek az elkeseredett emberek. Romániában az első becslések szerint csak a mezőgazdaságban 7,5 millió dolláros kár keletkezett.

Száz esztendeje nem volt hasonló méretű pusztító árvíz a Bánátban, mint ezekben a napokban - vélekednek a térség vízügyi szakemberei. A mostani árvíz közvetlen oka, hogy áprilisban szokatlanul nagy mennyiségű csapadék hullott le a régióban, amit nem tudott megfelelően elvezetni a vidék elhanyagolt, egykor jól működő csatornahálózata, és a folyók gátjainak karbantartása sem volt megfelelő az utóbbi időkben.

A Bánát három jelentősebb folyója - a Temes, a Berzava és a Béga -, valamint a kisebb hegyvidéki patakok és folyók kiléptek medrükből. Az árhullám megrongálta a Karánsebes-Orsova közötti vasútvonalat (ez egyik fontos szakasza a Temesvár-Turnu Severin-Craiova-Bukarest vonalnak), valamint a térségbeli közutakat. A Berzaván és a Temesen az elmúlt napokban három gátszakadás súlyosbította a helyzetet, emiatt gyakorlatilag víz alá került a két nagy bánáti megye, Krassó-Szörény és Temes jó része.

Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke elmondta az [origo]-nak, hogy a térségben öt, zömmel magyarok lakta települést is érintett az árvíz. Keresztest teljesen víz veszi körbe, a lakosokat kitelepítették, 60 ház összedőlt. Ótelek szombaton került víz alá, a település 85 százalékát árasztotta el a víz, és várhatóan sokáig így is lesz, mivel nincs lefolyása. Ezen a településen ötven ház dőlt össze. Magyarszentmártonnál a falu határában van az ár, Szigetfaluban pedig 30 ház dőlt össze az árvíz miatt. Bodófalva olyan helyen fekszik, hogy "a szokásos évi árvizét kapta meg", itt 30 ház áll vízben.

Halász Ferenc szerint az árvízi mentést nehezítette az eszközhiány, és az, hogy a térségben száz éve nem volt példa ilyen mértékű árvízre. Nem voltak motorcsónakok, és a katonaságot sem mozgósították idejében - mondta el az [origo]-nak. A román kormány eddig összesen 5,2 milliárd lejes gyorssegélyt utalt ki az érintett térségeknek, az RMDSZ Temes megyei elnöke szerint ugyanakkor az országosan rendelkezésre álló 100 milliárd lejes katasztrófaalap valószínűleg kevés lesz a helyreállításra.

Mint Halász Ferenc elmondta, segélyek ügyében már felvették a kapcsolatot az erdélyi magyarok lakta településekkel, és tervezik, hogy Temes magyarországi testvérmegyéjéhez, Csongrádhoz, illetve Szegedhez fordulnak segítségért, amint fel tudták mérni a károk mértékét. Kedden Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a helyszínen tájékozódik a helyzetről.

A jelzett településeken kívül víz alá került Gátalja, Jánosfölde, Denta, Gyülvész, Újvár, Józsefszállás és több más település nagy része. Összesen négy-ötezer lakost kellett kitelepíteni. Sokakat a környező településeken szállásoltak el, de vannak olyanok is, akik a katonaság által biztosított sátrakban húzhatták meg magukat. A mentésben részt vesz a tűzoltóság, a polgárőrség, a hadsereg, bevetettek katonai helikoptereket, szárazföldi és kétéltű katonai járműveket is.

Az első becslések szerint az árvíz 90 ezer hektáron 7,5 millió dolláros kárt okozott a mezőgazdaságban. Temes megyében 65 ezer hektár vetemény semmisült meg. A mezőgazdasági minisztérium becslése szerint 28 ezer hektár búzát és rozst, 4 ezer hektár árpát és 3 ezer hektár napraforgót pusztított el a víz. Az elöntött területek többi részén legelők, burgonya- és zöldségültetvények voltak.

Szerbiába is átcsapott az ár

Forrás: MTI/Németh György

Stagnál a megáradt Temes vízszintje, így a helyzet csillapodni látszik a vajdasági Bánátban, ahol lassan egy hete küzdenek a helyi lakosok a hadsereg és a csendőrség segítségével az áradattal. Az éjszaka folyamán ugyan esett eső a Közép- és Dél-Bánátban, de a Temes vízszintjét nem növelte, és apadni kezdtek a folyóvá duzzadt környékbeli patakok is. A félelmek ellenére Románia felől - ahol több helyen átszakadt a gát - nem érkezett komolyabb vízhullám az ártéren. Az esőzés azonban nehezíti a mentési munkálatokat, a munkagépek és katonai járművek belesüppednek a felázott talajba, a vártnál lassabban halad az állattetemek eltakarítása.

A közép- és dél-bánáti falvak lakói a hadsereg és a csendőrség támogatásával nyúlgátakkal védik a falvakat, és ellenőrzés alatt tudják tartani a helyzetet. A stagnáló vízszint ellenére a szécsányi és a bégaszentgyörgyi járásban továbbra is nehéz a helyzet. Módos (Jasa Tomic) és Káptalanfalva (Busenje) teljesen víz alá került, ugyanakkor derűlátásra ad okot, hogy a vízszint hétfő délutántól kedd reggelig négy centimétert apadt.

Párdánynál (Medja) az áradat átszakította a sebtében húzott homokgátat, ezért hozzáláttak újabb, háromszáz méteres védvonal építéséhez. A hatóságok a délebbre fekvő zichyfalvi (Plandiste) járásra összpontosítanak: Diószegpuszta (Banatski Sokolac) és Ráróspuszta (Milteticevo) környékén növekvőben van - a román határ felől érkező - árvíz. Az időben elkezdett védekezés miatt e két falu lakosságát remélhetőleg nem kell kitelepíteni.

Összesen negyvenezer ember él a veszélyeztetett térségben. A legnagyobb baj a teljesen víz alá került Módoson és a mellette fekvő, 105 fős Káptalanfalván (Busenje), illetve Párdányban (Medja) van. A helyi hatóságok ismét felszólították a térség polgárait, hogy vízzel, élelemmel - elsősorban csecsemőtáppal -, üzemanyaggal, csónakokkal, elemlámpákkal, konzervekkel, ruhával, gumicsizmákkal és pokrócokkal segítsék a települések lakóit.

"Bánáti cunami"

Forrás: MTI/Németh György

A szerb és a vajdasági kormány hétfőn központi válságstábot alakított. Bejelentették, hogy költségvetési pénzekből újjáépítik az összes, közel 250 romba dőlt házat, a köztársasági kabinet 59 millió dináros - közel 200 millió forintos - gyorssegélyt utalt át azonnal a bajbajutottaknak. Vojislav Kostunica szerb kormányfő kedden négy minisztere kíséretében felkeresi az árvíz sújtotta térséget.

Eddig közel 250 ház dőlt romba, és több száz épületben komoly károk keletkeztek. A természeti csapással napok óta küzdő lakosság csüggedt, belefáradt a védekezésbe, és "bánáti cunamiról" beszél. A szécsányi és a begaszentgyörgyi vezetők kérik a szerb kormányt, hogy mentesítse a két járást mindenfajta adófizetés alól.

Árvízvédelmi szakemberek arra figyelmeztettek, hogy a vajdasági területen a hatóságok ellenőrzésük alatt tartják ugyan a helyzetet, de a baj eddig is Románia felől érkezett, a megáradt folyók a határ túloldalán szakították át a gátakat. A hatályos kétoldalú szerződés ellenére a két ország közötti árvízvédelmi együttműködés gyakorlatilag nem létezik, a szerb hatóságok semmilyen információt nem kapnak a szomszédos országból, ahol a baj talán még nagyobb, mint a Vajdaságban. A belgrádi média szerint még rosszabb lett volna a helyzet, ha a Temes nem önti el a romániai oldalon fekvő területeket.

[origo]/MTI