A testület ülésére az Európa Tanács (ET) pristinai képviseletének épületében került sor hétfőn, az ET képviselőin kívül részt vettek rajta szerbiai és koszovói műemlékvédelmi szakemberek és építészek, valamint a szerb ortodox egyház képviselői.
A tavaly március 17-én kitört kétnapos koszovói zavargások idején 35 koszovói szerb ortodox templom és kolostor égett le vagy rongálódott meg, súlyos károk keletkeztek a bizánci építészet több középkori műremekében.
Pavle szerb pátriárka a koszovói ENSZ-misszió (UNMIK) közbenjárásával idén március végén aláírta Astrit Haraqija koszovói kultuszminiszterrel a templomok felújításáról és a vegyes bizottság megalakításáról szóló memorandumot. Ez példátlan belviszályt okozott az ortodox egyházban, ugyanis Artemije raskai-prizreni püspök - akinek hatáskörébe tartozik Koszovó - mereven elutasította a memorandumot, amelyre nélküle adott áldást a szent szinódus.
A főpapok nyilatkozataiból ítélve az ellentéteket egyelőre nem sikerült elsimítani. Artemije szerint a memorandum nem lép életbe, amíg ő áll a püspökség élén, a szinódus ugyanakkor közvetlen "alattvalóját", Teodosije lipljani püspököt küldte a vegyes bizottságba.
A pogromban leégett több száz szerb ház java részét a koszovói hatóságok már helyrehozták, de részben az egyházi viták miatt a szentélyek felújításához mind ez idáig nem láttak hozzá, noha a tartományi kormány már rég elkülönített erre a célra 4,2 millió eurót. A kabinet további 1,5 millió eurót bocsát a vegyes bizottság rendelkezésére, és az UNESCO által május 13-án rendezendő párizsi megajánlási konferencián várhatóan jelentős összeg gyűlik össze azon több mint száz szentély felújítására is, amelyek az ENSZ-igazgatás hatéves mandátuma alatt semmisültek meg.