A német parlament megszavazta az EU-alkotmányt

A német parlament alsóháza, a Bundestag csütörtökön elsöprő többséggel megszavazta az európai alkotmányt. A leadott 594 szavazatból az igenek száma 569 volt, az ellenzőké 23, a tartózkodóké kettő. Az ellenzők zömmel a konzervatívok közül kerültek ki.

Németországban a parlament ratifikálja az európai alkotmányt, a törvényhozás mindkét házában kétharmados többségre van szükség. A felsőház, a Bundesrat valószínűleg még a május 29-ei franciaországi referendum előtt elfogadja az európai alkotmányt. A németek ratifikálási eljárásuk lezárásával az igenre akarják biztatni a még ingadozó franciákat.

Az európai alkotmányt mind a 25 tagállamban ratifikálni kell ahhoz, hogy 2006-ban hatályba lépjen. Egyes országokban parlamenti eljárás keretében ratifikálják, máshol népszavazást tartanak.

Gerhard Schröder kancellár csütörtöki parlamenti beszédében azt mondta, hogy annak, aki több demokráciát akar Európában, az alkotmányra kell szavaznia. Az alkotmányos szerződés az Európai Uniót döntésképesebbé, egyben politikailag irányíthatóvá teszi. Schröder a kezdetekre visszatekintve kiemelte a német-francia kibékülést, amely nélkül lehetetlen lett volna az európai egységesülési folyamat. Az összeurópai változások kezdetét a Willy Brandt vezette nyugatnémet kormány keleti politikájához kötötte, a Kohl-Mitterrand korszakból pedig azt emelte ki, hogy mind a német kancellár, mind a francia elnök az európai egységfolyamatba ágyazta be a német újraegyesülést. "Az európai alkotmány két-három nemzedék politikai munkájának megkoronázása" - fogalmazott Schröder.

A nemmel szavazók zömmel a konzervatív táborból kerülnek ki. Ők attól félnek, hogy az európai alkotmány megfosztják hatalmuktól a tagállamokat és a nemzeti parlamenteket. Egyesek kifogásolják, hogy az alkotmányban nincs hivatkozás istenre. Az ellenzéki tábor egyik vezéralakja, Edmund Stoiber, a bajor keresztényszociális unió (CSU) vezetője, aki egyébként igennel szavazott, arra szólított fel, hogy európai döntések előtt fokozottabban vonják be a folyamatba a német parlamentet. Stoiber úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió nem állam, ezért nem kell mindent Brüsszelben szabályozni, a polgárok gyakran érzik úgy, hogy gyámkodnak felettük. Stoiber féltette a kelet-európai munkaerőtől a német munkapiacot és leszögezte: legális keretek között mindent megtesznek azért, hogy Törökország ne legyen teljes jogú tag az Európai Unióban.

Angela Merkel a szintén ellenzéki kereszténydemokrata unió (CDU) elnöke "tiszta szívből mond igent, még ha nem tetszik is (az alkotmányban) minden".

Joschka Fischer külügyminiszter (Szövetség 90/Zöldek) szerint a kibővített Európai Uniónak szüksége van az alkotmányra, mert az eddigi szerződések már nem elegendőek egy ilyen nagy közösségben.