Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése által választott bírói testület döntése értelmében Öcalant - aki azóta fogságban van - nem független és pártatlan törvényszék ítélte el, elfogása után azonnal bíró elé állították, anélkül, hogy ügyvédei megfelelő időt kaptak volna a védelemre történő felkészülésre. A török állambiztonsági bíróság halálos ítélete sérti az emberi méltóságot is, mert az elítéltet kiszolgáltatta a kivégzéstől való félelemnek. A strasbourgi bíróság ezzel az ítélettel megerősítette az alacsonyabb fokú bírói testület 2004 márciusában hozott határozatát.
Az emberi jogi bíróság ítélete szerint azonban a török hatóságok sem a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) alapítójának elkülönített vizsgálati fogságban tartásával, sem pedig 1999-es kenyai elfogásával nem vétettek az európai emberi jogi konvenció ellen. Azzal viszont, hogy megtagadták tőle a tisztességes és független eljáráshoz való jogot, és jogi képviselőjének nem engedték, hogy kapcsolatba lépjen vele, nemzetközi egyezményeket sértettek meg. A bíróság szerint egy új eljárás lefolytatása vagy a lezárt eljárás újranyitása lehetne a megfelelő eszköz az elkövetett jogsértés helyrehozatalára.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozatai kötelezőek az Európa Tanács 46 tagországa számára. A bíróság nagykamarája által hozott döntés végleges, és nem fellebbezhető meg. Hivatalosan még meg kell erősítenie a Tanácsnak, amely ezután utasítani fogja Törökországot a jogorvoslatra. Az 56 éves Öcalan a strasbourgi ítélet alapján új eljárást követelhet magának Törökországban, minthogy a török alkotmány a nemzetközi jogot kifejezetten a török jog fölé helyezi.
A kormányzó török Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) első reakciójában ingerülten fogadta a strasbourgi bírósági döntést. Sadullah Ergindans, a párt frakcióvezető-helyettese televíziós nyilatkozatában azt mondta, hogy "nem ezt a döntést várták, és az ítélet mit sem változtat Törökországnak a terrorizmus és a terroristák irányában képviselt álláspontján". Talat Salk, Öcalan törökországi perének ügyésze a CNN-Türk televíziónak úgy nyilatkozott, hogy nem ért egyet a strasbourgi bíróság indoklásával, és ha új eljárást indítanának, azon Öcalant ugyanúgy elítélnék. Véleménye szerint azonban egy esetleges új eljárás "nagy felfordulást okozna".
Mehmet Firat, az AKP alelnöke ankarai sajtóértekezletén viszont úgy nyilatkozott, hogy Törökország tiszteletben tartja a jogállamiság alapelveit és az emberi jogi bíróság döntését, és ezért lehetővé fogja tenni az új per megrendezését vagy a per újranyitását.
A török kormány Öcalant teszi felelőssé az ország délkeleti részében, a kurdok lakta területeken 15 évig tartó gerillaháborúért és a harcok több mint 30 ezer áldozatáért. Öcalan azután fordult a strasbourgi bírósághoz, hogy perében halálos ítéletet hoztak ellene. Az ítéletet életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták, minthogy 2002-ben Törökország eltörölte a halálbüntetést.