Jean-Bertrand Aristide a Haitiben kitört fegyveres felkelés után, az Egyesült Államok, Kanada és Franciaország nyomására mondott le és hagyta el az országot 2004 február 29-én. Hívei mind a mai napig követelik visszatérését és szeptember óta egyre több erőszakos cselekményt követnek el, főként a fővárosban, Port-au-Prince-ben.
Az országban ENSZ-erők állomásoznak, a világszervezet több mint hétezer fős kontingenssel igyekszik fenntartani a rendet, annak mandátuma azonban június 1-én lejár. Az esetleges meghosszabbításról egyelőre nem született döntés.
Az új haiti kormány a közelmúltban bejelentette, hogy nemzetközi elfogató parancsot ad ki Jean-Bertrand Aristide volt elnök ellen, akik állami vagyon eltulajdonításával és politikai bűncselekményekkel gyanúsítanak. A haiti hatóságok és politikai ellenfelei azzal gyanúsítják a jelenleg dél-afrikai száműzetésben élő ex-elnököt, hogy 2001 és 2004 között nagy összegű állami pénzeket tulajdonított el és több politikai gyilkosság értelmi szerzője volt. Jean-Bertrand Aristide tagadja a vádakat.
A szerdai rokonszenv-megmozdulás részvevői utaltak arra, hogy Aristide egyszer már visszatért a hatalomba. 1991-ben katonai puccsal buktatták meg, 1994-ben azonban már ismét ő ült az államfői székben. "Ami 1994-ben történt, az megtörténhet mai is" - utaltak rá a tüntetők.
A korábbi francai gyarmat ma a világ egyik legszegényebb állama. Lakossága nyolcmillió, s a többség napi egy dollárnál kevesebb összegből tengődik. A szerdai tüntetés békésen zajlott, a hatóságok, illetve az ENSZ-békefenntartó erők nem avatkoztak be.