"Az ilyen visszaélések teljesen elfogadhatatlanok, és ellentétesek mindazzal, amiért a nemzetközi közösség síkra száll" - mondta vasárnap Richard Provencher, az ENSZ afganisztáni szóvivője. - "A visszaélések súlyossága mindazok megbüntetését kívánja, akik részt vettek ilyen megbocsáthatatlan bűncselekményekben." Az ENSZ tisztségviselő kifakadása azokra az amerikai vallatókra vonatkozik, akik egy vizsgálat adatai szerint vélehtően megöltek két afgán foglyot. Az eset a 2001-ben kezdődött afganisztáni háború elején, Bagramban történt.
Az afganisztáni fogolykínzásokról a New York Times számolt be pénteken. A lap hozzájutott egy kétezer oldalas belső vizsgálathoz, amit az amerikai hadseregnél folytatnak. Az ügy évek óta húzódik, és egyelőre nem látszik, hogy mikor fejeződik be a vizsgálat. A gyanú szerint a bagrami légibázisnál lévő hadifogolytáborban egyes vallató tisztek kínzással próbálták együttműködésre bírni a foglyokat. Két rab halálát vélhetően a kínzás okozta. A hadsereg azonban megpróbálta eltussolni az ügyet, és öngyilkosságnak, korábbi betegség következményének vagy éppen közlekedési balesetnek beállítva különböző gyanús eseteket.
A New York Times cikkében súlyos vádak olvashatók a katonák viselkedésével kapcsolatban. Vannak tanúk, akik állítják, hogy a foglyokat rendszeresen cellájuk mennyezetéhez bilincselték a kezüknél fogva, és néha akár egy órán át is így tartották őket. A beszámolók szerint verések is előfordultak a táborban. A megalázó bánásmódra jellemző példa, hogy a rabokkal egymás után rengetegszer felmosatják ugyanazt a területet, majd a fogkeféjükkel újra és újra átsuvickoltatják a padlót. A két leggyanúsabb, halálhoz vezető esetnél a foglyokat kegyetlenül megverték.
A vallatók közül többet Bagramból az iraki Abu Graib börtönbe vezényeltek, ahol bizonyított, hogy megkínoztak foglyokat. Az afganisztáni ügyben huszonhét katona keveredett gyanúba, közülük hetet helyeztek vád alá.