Dick Cheney alelnök után a Pentagon vezetője is védelmébe vette a létesítményt, amelynek bezárásáról szélesedő vita bontakozott ki a törvényhozás ban és a kormány berkeiben is. George Bush amerikai elnök a minap ugyan nem vetette el a bezárás lehetőségét, a védelmi miniszter annak a véleményének adott hangot, hogy a guantánamói börtönnél nincs jobb megoldás.
Rumsfeld hangsúlyozta, hogy a Kuba szigetén lévő amerikai haditengerészeti támaszponton nem autótolvajokat őriznek, hanem elszánt gyilkosokat, terrorista kiképzőket, pokolgép-készítőket, terrorista regruták toborzóit, leendő öngyilkos merénylőket és Oszama bin Laden terrorista vezér testőreit.
Az amerikai kormánynak és a hadseregnek nem áll szándékában terrorizmussal gyanúsított személyeket az abszolút szükségesnél tovább őrizni, de amíg meg kell akadályozni őket abban, hogy ismét lecsaphassanak, addig a létesítményre szükség lesz - szögezte le. Közölte, hogy a guantánamói börtön működési költsége évi 90-95 millió dollár.
Rumsfeld hangsúlyozta, hogy az intézményben tiszteletben tartják a foglyok vallási érzékenységét. Pontos előírások szabályozzák, hogyan bánjanak a koránnal és biztosítják a muzulmán foglyok napi ötszöri imáját. Napi étkeztetésükre többet költenek, mint az amerikai katonák ellátására.
Az őrizetesekből értékes információkat szedtek ki az al-Kaida terrorhálózatról és a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadások megszervezéséről. Halid Sejk Mohammedet, az al-Kaida műveleti főnökét is guantánamói információk alapján sikerült kézre keríteni, akárcsak az év elején 22, terrorizmussal gyanúsítható személyt. Oszama bin Laden, az al-Kaida vezére húsz testőrét szintén a Guantánamón őrzött foglyok vallomásai révén sikerült azonosítani - fejtegette a miniszter.