Időhúzással élné túl az EU az alkotmány kudarcát

Életben tartja az EU-alkotmány elfogadásának lehetőségét az Unió azzal, hogy kitolta a ratifikálás határidejét - állította az [origo]-nak Szent-Iványi István SZDSZ-es EP-képviselő. Az uniós alkotmányt most 2007 közepéig kell elfogadniuk a tagoknak, így azok az országok, amelyekben népszavazás dönt az alkotmányról, több időt kapnak állampolgáraik meggyőzésére. Azt azonban továbbra sem tudják, mi legyen az alkotmányt elutasító és ezzel elvileg végleg értelmetlenné tevő franciákkal és hollandokkal.

"Aki időt nyer, életet nyer" - kommentálta az EU-alkotmány elfogadási határidejének kitolását Szent-Iványi István európai parlamenti képviselő az [origo]-nak. Az SZDSZ-es politikus szerint a döntés lényege, hogy időt hagyjanak az Uniónak és a tagállamoknak, hogy döntsenek az alkotmányról, illetve a dokumentum által képviselt közös európai eszméről. A képviselő úgy vélte, ez a lehető legjobb megoldás ebben a helyzetben: még nem szabad teljesen halottnak tekinteni és elvetni az ügyet, de az sem volna helyes, ha az Unió úgy tenne, mintha mi sem történt volna.

Szent-Iványi István szerint bölcs döntés született, amellyel zárójelbe tették az Európa jövőjéről szóló kérdést. Így még életben tartják azt a kevés reményt, ami megmaradt az alkotmány életbe lépésével kapcsolatban. A politikus szerint ugyanis az alkotmány lényege, hogy elfogadásával a tagok elismerik: van közös európai eszme és érdek, amely túlmutat az egyes országok érdekein. Alkotmány hiányában Európa megakadhat félúton egy nemzetközi szervezet - amelynél már több -, illetve egy államszövetség között, amely felé elvileg tart. Ha nem sikerül szorosabbra fűzni a kötelékeket, akkor a kontinens alárendelt szövetséges és mellékszereplő lesz az egyre globalizálódó világban - vélte az EP-képviselő.

Az alkotmányt eredetileg 2006 novemberéig kellett volna ratifikálniuk a tagállamoknak, és akkor lépett volna életbe, ha az összes ország elfogadja. Az alapszerződés elfogadását azonban Franciaország, majd Hollandia is népszavazáson utasította el. Egyesek már az alkotmány haláláról kezdtek beszélni (hiszen ha csak egy tagállam is nem elutasítja, akkor nem lép érvénybe), míg mások a ratifikálási folyamat folytatása mellett érveltek.

A ratifikálási határidő 2007 közepére való kitolásával egyfajta kompromisszumos megoldás született. Az alkotmányt még nem ratifikáló országok több időt kapnak így arra, hogy átgondolják a dokumentumot és megpróbálják meggyőzni annak helyességéről állampolgáraikat. Az új határidő miatt több tagállam - Dánia, Csehország, Luxemburg - kapott az alkalmon, és közölték: elhalasztják vagy kezdeményezik a témában idénre kiírt népszavazások elhalasztását.

A kitolt határidő ugyanakkor arra nem ad választ, mi lesz az eddigi elutasításokkal, ugyanis a franciák jelezték: nem hajlandóak még egyszer népszavazást kiírni a témában, a hollandoknál pedig olyan jelentős volt az elutasítók aránya, hogy nem is lenne sok értelme megismételni a referendumot. Szent-Iványi István szerint ugyanakkor reális lehetőség még az alkotmány átírása, és egy lerövidített, de a fontos kérdéseket magában foglaló dokumentum újbóli elfogadtatása.