A belgrádi média szerint a szóvivő Banja Luka-i sajtótájékoztatóján közölte, hogy a belügyminisztériumnak nincs tudomása arról, hogy hol van Karadzic, de a vádlott nincsen Bosznia területén. Pejic ehhez csak annyit kívánt hozzátenni, hogy folyamatos az információáramlás a boszniai szerb belügyminisztérium és a szövetségi szintű boszniai, illetve a környező országok belbiztonsági szolgálataival a háborús bűntényekkel vádolt személyekről.
A hét végén a BBC közölte a boszniai nemzetközi haderőhöz közel álló névtelen forrásokra hivatkozva, hogy Karadzic nincs többé Boszniában, és a montenegrói Niksic mellett bujkál, annál a városnál, ahol gyermekkorát töltötte. A montenegrói nemzetbiztonsági szolgálat niksici hivatalának vezetője azonnal cáfolta a BBC értesülését, és külön közleményben minősítette minden alapot nélkülözőnek a hírt a nemzetbiztonsági szolgálat podgoricai központja is.
A srebrenicai népirtás fő felelősének tartott Radovan Karadzic és hadseregparancsnoka, Ratko Mladic lassan tizedik éve bujkál. A nemzetközi közösség az elmúlt hetekben egyre erőteljesebben követelte Belgrádtól, Podgoricától és Banja Lukától, hogy a vérengzés tizedik évfordulójáig, július 11-éig fogja el a két szökevényt és adja ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek.
A nemzetközi közösség növekvő nyomásgyakorlásával együtt Banja Lukában és Belgrádban egyre inkább kitapintható volt az a szándék, hogy a szerbek ellen elkövetett háborús gaztetteket is hozzák tudomására a világnak.
Az RS belügyminisztériuma hétfőn bejelentette, hogy június folyamán négy különálló jelentést adott át az illetékes ügyészségeknek 88 horvát és bosnyák személy ellen, akik gyaníthatóan háborús bűntényeket követtek boszniai szerbek terhére Nyugat-Hercegovina, Szarajevó, Tesnja és Ilijasa környékén.