Tizenhat évvel ezelőtt egy bécsi lakásban szabályosan kivégezték Abdul-Rahman Gaszemlut, az Iráni Kurdisztán Demokratikus Pártjának főtitkárát, valamint helyettesét, Abdullah Gaderi-Azart és Fadul Raszul - akkor már osztrák állampolgárságú - iráni kurd férfit.
Néhány nappal ezelőtt a cseh és az osztrák sajtóban olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint Mahmúd Ahmanidezsád most megválasztott iráni elnöknek is köze lehetett a gyilkossághoz, mert abban az időben Bécsben tartózkodott, és ő láthatta el fegyverekkel a kurdokat kivégző iráni kommandót.
Peter Pilz bécsi sajtóértekezletén beszámolt arról, hogy kapcsolatba lépett egy volt iráni újságíróval, aki Franciaországban él, és tőle tudott meg részleteket a 16 évvel ezelőtti bécsi "hármas kivégzésről". Pilz elmondta, hogy - az általa csak D-nek nevezett - tanútól kapott információkat átadta az osztrák alkotmányvédő hivatalnak. Az ellenzéki osztrák politikus elmondta azt is, hogy a tanú a hármas gyilkosság részleteit a kurdok bécsi kivégzésének egyik állítólagos iráni szervezőjétől, Nasser Tagipurtól, az iráni forradalmi gárda későbbi tábornokától tudta meg. A tanú arról is beszámolt, hogy az után távozott Franciaországba, miután az iráni tábornok egy dél-iráni búvárbalesetben meghalt. A tanú nem hajlandó elhagyni Franciaországot, de kész az osztrák igazságszolgáltatás rendelkezésére állni.
Peter Pilz elmondta, hogy az iráni kurdok meggyilkolása után a hatóságok Bécs központi piacának az egyik szemétgyűjtőjében megtalálták a tettesek két pisztolyát, valamint egy géppisztolyt is, amelyből viszont egy lövést sem adtak le. A tanú szerint állítólag a most megválasztott iráni elnök juttatta el a fegyvereket a bécsi iráni nagykövetségről a kivégzést végrehajtó kommandónak, és a géppisztollyal felfegyverkezve maga is készenlétben állhatott a gyilkosság helyszínén, hogy ha kell, közbe tudjon lépni.
Pilz elismerte, hogy maga sem tudja megítélni a tanú által elmondottak valóságtartalmát. Hozzáfűzte, hogy az új iráni elnököt szabadon választották meg, és vele kapcsolatban is magától értetődő az ártatlanság vélelme. - Ha azonban gyilkosság gyanújáról van szó, nem lehet különbséget tenni az egyszerű állampolgár vagy egy államelnök között - szögezte le. Úgy fogalmazott, a tanú által elmondottak alapján az osztrák igazságszolgáltatásnak kell eldöntenie, hogy tanúvallomást kér-e Ali Akbar Hasemi Rafszandzsani akkori vagy Ahmanidezsád most megválasztott iráni elnöktől.