Teherán december óta folytat tárgyalásokat atomprogramjának vitatott kérdéseiről az Európai Unió három vezető hatalmával, Franciaországgal, Nagy-Britanniával és Németországgal. Az EU-tagállamok különféle kedvezmények felajánlásával rá akarják venni Teheránt: adjon garanciákat, hogy semmiképpen sem használja atomprogramját nukleáris fegyverek gyártására. Az urándúsításról való végleges lemondást várják el Teherántól e garanciák legfontosabbikaként. Cserébe békés célú atomtechnológiák átadásával segítenék Iránt energiatermelésében, sőt közelebbről meg nem jelölt gazdasági és politikai előnyökkel is kecsegtetik. Irán azt követeli az EU-tól, hogy legkésőbb augusztusig nevezze meg a felajánlott csereértéket.
Az EU attól tart, hogy megfeneklenek a tárgyalások a Nyugaton keményvonalas iszlámistának tartott, megválasztott iráni elnök, Mahmúd Ahmadinezsád hivatali idejében, noha az augusztus 3-án hivatalba lépő államfő biztosította őket, hogy folytatni kívánja a párbeszédet.
A várható megtorpanás egyik jeleként értékelték külföldi megfigyelők a Haszan Rohani lemondásáról közölt szerdai hírt. A Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács fejeként Rohani a nukleáris ügyek legfőbb felelőse az iráni vezetőségben. A hivatalos IRNA hírügynökség adott jelentést állítólagos lemondásáról, nem nevezve meg értesülésének forrását. Később azonban a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács cáfolta az IRNA-jelentést. Ali Agha Mohammadi, a tanács szóvivője "teljesen hamisnak" nevezte a hírt, és közölte, hogy Rohani éppen szerdán találkozott a megválasztott elnökkel, Ahmadinezsáddal.
Megfigyelők Ali Akbar Hasemi Rafszandzsani, a Nyugaton mérsékelt konzervatívként számon tartott volt elnök bizalmasaként emlegetik Rohanit, s mind őt, mind pedig Rafszandzsanit a Nyugattal folytatott párbeszéd híveként tartják számon. Rafszandzsani volt Ahmadinezsád vetélytársa az iráni elnökválasztás második fordulójában.