A parlament elé kerül az iraki alkotmány-tervezet

Az iraki parlament elnöke szombaton bejelentette, hogy a síita és a kurd frakciók elvi beleegyezésüket adták az alkotmánnyal kapcsolatos szunnita javaslatokra. Hádzsem el-Haszini szerint a tervezetet vasárnap mindenképpen benyújtják a parlament elé, akár jóváhagyják a szunniták, akár nem. A szunniták ellenjavaslatokkal álltak elő. Irakban napok óta folyik a huzavona az alkotmánytervezetről.

Az iraki parlament elnöke, szombaton közölte, hogy sikerült jelentős előhaladást elérni az iraki alkotmánnyal kapcsolatos tárgyalásokon, és egy új megoldási javaslat fekszik a tárgyalóasztalon. Hádzsem el-Haszini szerint a síita és a kurd frakciók elvi beleegyezésüket adták az alaptörvényel kapcsolatos szunnita javaslatokhoz. Mint közölte, most a szunnitákon van a sor, nekik kell tárgyalniuk a tervezetről. Az iraki szunniták frakciója huszonnégy órás gondolkodási időt kért. El-Haszini közölte azt is, hogy az új javaslatban eleget tesznek a szunniták jó néhány követelésének, de maradtak vitás kérdések. A parlamenti elnök szerint vasárnap mindenképp a parlament elé terjesztik a tervezetet, akát rábólintanak a szunniták, akár nem.

Egyes értesülések szerint az új megoldási javaslat elodázza a szunniták által elutasított föderalizmus kérdéskörének megoldását, arról az elkövetkező időszakban kellene dönteni. A kurdoknak ugyanakkor autonómiát ígérnek.

Az alaptörvényt szövegező bizottság szunnita tagja szombaton bejelentette, hogy ellenjavaslatokat terjesztenek elő, mivel a síiták és kurdok által kidolgozott tervezetben "nem látunk benne semmilyen lényeges változást vagy módosítást abban az értelemben, amilyent mi kértünk" - közölte Fakri al-Kajszi. A politikus szerint a szunniták nem engednek álláspontjukból, miszerint a föderális berendezkedés kérdéséről mind elvi, mind gyakorlati szempontból csak a következő parlament hozhat döntést.

A szunniták pénteki állásfoglalása szerint ugyanakkor zsákutcába jutottak az alkotmányozó tárgyalások. Szalih al-Mutlak szunnita főtárgyaló az al-Dzsazíra hírtelevíziónak nyilatkozva röviddel éjfél előtt azt közölte, hogy nem jött létre megegyezés az alkotmánytervezetről, és arra szólította fel az irakiakat, hogy utasítsák el az eléjük terjesztendő dokumentumot az október 15-ére kitűzött referendumon. A szunnita frakció képviselője szerint a föderalizmus kérdésében fennmaradtak a nézeteltérések, és közvetve azzal vádolta a síiták és a kurdok képviselőit, hogy olyan tervezetet kívánnak elfogadtatni, amely az ország felosztásának kezdetét jelentené, és súlyos zavargásokhoz vezethet.

A szunniták attól tartanak, hogy ha szövetségi alapú lesz Irak, akkor a síiták a kurdokhoz hasonlóan autonómiára törekednek majd délen, ahol erős lesz az iráni befolyás. Ráadásul a gazdag iraki olajlelőhelyek vagy északon, a kurdok lakta területen, vagy délen a síiták lakta térségben vannak. A szunniták attól félnek, hogy a két népcsoport és régióik akár kismértékű függetlenedése esetén nekik nem jutna az olajbevételek hasznából.

Az iraki parlamentnek egyszerű többséggel kell jóváhagynia javaslatot. Az október közepére tervezett népszavazás pedig csak akkor lesz eredménytelen, ha a szavazók kétharmada a tervezet ellen szavaz. A szunniták ugyanakkor a lakosság mindössze húsz százalékát teszik ki.

Korábban maga George Bush elnök is igyekezett latba vetni befolyását a tervezet tető alá hozása érdekében. Az amerikai elnök arra szólította fel a parlamentben legerősebb frakciót alkotó síitákat, hogy tegyenek engedményeket a szunnitáknak, különös tekintettel a föderalizmus kérdésére, továbbá a megdöntött Huszein-diktatúra korábbi állampártja, a Baasz Párt tagjainak politikai szerepvállalása ügyében.

Ezer embert engedtek ki az Abu Graibból

Az amerikai hadsereg szombaton szabadon engedett ezer irakit a bagdadi kormány kérésére az Abu Graib börtönből. Az egyelőre nem ismert, hogy a döntés összefüggésben van-e az alkotmány szövegezésében részt vevő szunnita küldöttség követelésével, hogy engedjenek szabadon több ezer irakit, aki több hónapja van börtönben anélkül, hogy vádat emeltek volna ellene. Az amerikai hadsereg szombati közleménye szerint a kiszabadult emberek nem követtek el súlyos erőszakos cselekményeket, pokolgépes merényleteket, emberrablásokat, vagy gyilkosságokat. Egyben ígéretet tettek arra, hogy jó állampolgárai lesznek a demokratikus Iraknak.

MTI/[origo]